Nem. Ez csak számlavezetési rendszer, mint a hitelkártya igazi változatában, amelynél a bank valóban hitelez, de emellett lényegében csak vezeti a kifizetések és alapfeltöltések kronológiáját. Időnként, pedig behajtja a szolgáltatásáért neki járó díjakat. Egy történetileg kialakult tényhelyzet, hogy a vevő fizetéseit nem terheli egy fillér (pardon, eredetileg 1 cent) díj sem. A kártyás fizetés díját az a cég állja, amelyik elfogad fizetési módként hitelkártyát. A jelenlegi elektronikus fizetési rendszerekbe ez az őskövület jellegzetesen tovább öröklődött. E hagyomány hátrányainak tudható be, hogy az időszaki (tipikusan éves) kártyadíjon túl a kártyakibocsátók újabban mindenféle ürüggyel igyekezek további összegeket behajtani. A felvezetőben szereplő e-gold például díjat szed a számla feltöltéséért. Ha tehát valaki e-golddal kifizet egy árút vagy szolgáltatást, akkor nincs tranzakciós költsége. Igaz, csak akkor, ha az e-gold egy másik e-gold számlára megy át (mást viszont az e-gold nem vállal, a konverziót az együttműködő partnereire hagyta, de erről még lesz szó). Ha viszont pénze érkezik valakinek az e-gold számlájára valakitől, abból az e-gold lecsípi a hasznát. Viszont, ez nagyon kicsi ahhoz képest, ami a kártyaforgalomban szokásos.

Itt az arany, hol az arany?

Akkor a jussomat, akár aranyban is kérhetem? IGEN! De honnan tudják kiadni, hisz az e-gold nem bank. Nem az, de a hátterében együttműködő nagy, nemesfémtárolásra szakosodott bankokkal kötött kapcsolatok állnak. Ezek a bankok a rezervoárjaikban ott őrzik az e-gold arany, ezüst, palládium és platina rudait is. Egyelőre ezek tömege nem jellemzően uralja a kincspiaci viszonyokat, de tény, hogy már komoly tőkeerőt mutat. Nem úgy, mint a neten újabban tömegesen randalírozó hasonló számlavezető vállalkozások, amelyeknek nemhogy nincsen banki hátterük, de még elemi bankszövetségi vagy állami engedélyeik se igen vannak. Úgy gondolják, elég, ha néhány programozójuk egy webszerveren összeüt egy kis nyilvántartó rendszert, oszt annyi. Dől a mani. Erre már az amerikai hatóságok is kezdik felütni a fejüket. Mert némelyik ilyen pénzcsináló klub még saját szerverre se vesztegeti a drága pénzét, ingyenes webszerver tároló helyeket bérelnek az üzelmeikhez. Míg az e-gold egyre erősebb, a hasonló ötleten alapuló számlavezető rendszerek közül több már csődbe is jutott, vagy vegetál, vagy kénytelen elfogadni az e-gold cserekapcsolatot. Az e-gold weblapjain állandóan követhető az arany, ezüst, platina és palládium tartalékok adatai. Beleértve az egyes bankokban tárolt rudakat is.

[bigimage 1 center]