A Telenor magánosítását 2000. decemberben kezdték, 22,4 százalék értékesítésével. Ha a mostani ajánlat teljesen elkel, a norvég államnak 63,7 százaléka marad a Telenorban.

Az olajtermelő Norvégia kormánya aligha szorul rá a privatizációs bevételre, de a kormány közleménye szerint a hazai és a külföldi intézményi befektetőknek szánt ajánlat az állam vállalkozói tulajdonának csökkentését szolgálja, és növelni fogja a távközlési vállalat értékét a befektetők számára.

A norvég kereskedelmi és ipari minisztérium 29,95 és 31,00 norvég korona közötti ársávot hirdetett meg az elsődleges kibocsátásra. Ha mind a 250 millió felajánlott részvény elkel, az 7,49-7,75 milliárd korona (1,03-1,07 milliárd dollár) bevételt hozhat. A Telenor pénteken 31,40 norvég koronán zárt az oslói értéktőzsdén, és hétfőn 4,1 százalékkal 30,10 koronára olcsóbbodott, miután napközben 29,60 koronáig süllyedt. Az árazás és a tőzsdei bevezetés e héten várható.

A Telenor nem vett részt az észak-európai távközlés átszervezésében, amely tavaly létrehozta a svéd-finn TeliaSonerát, a térség legnagyobb távközlési cégét. A Telenor csak mobilszolgáltatással próbálkozott eddig külföldön, mindenekelőtt Dániában, Oroszországban és Délkelet-Ázsiában.

A külföldi befektetőket általában is eltanácsolták eddig a norvég politikusok. Négy éve, 1999-ben már volt egy kísérlet a Telenor és a svéd Telia távközlési vállalat egyesítésére, de ez kudarcba fulladt, és az eseményt a svéd ipari miniszter annak idején keresetlenül így kommentálta: "Norvégia az utolsó szovjetország".