A Telenor részvényei 2000 decemberében kerültek tőzsdei jegyzésre. Azóta első alkalommal történik pótlólagos kibocsátás. A norvég kormány mintegy egymilliárd dollár bevételre tesz majd szert az értékesítésből. Az oslói tőzsdének kiadott kormánynyilatkozat szerint a jegyzés lezárását követően 29,5 koronás árfolyamot sikerült elérni, ami hat százalékkal alacsonyabb a még hátfőn várt 29,95-31,00 koronás kibocsátási árfolyam alsó határértékénél. A kibocsátásra szánt 350 millió darab részvénnyel az állami tulajdonrész 77,6 százalékról 63,7 százalékra csökken. A ténylegesen jegyzett részvények számát a közlemény nem tette közzé, megfigyelők szerint azonban túljegyzésre került sor. A legalacsonyabb, 29,50 koronás árfolyamon a pakett 7,38 milliárd koronát, azaz 1,02 milliárd dollárt hoz a költségvetésnek. Az eredetileg vártnál alacsonyabb bevétel nem rendíti meg az államkasszát, mivel a Szaúd-Arábia és Oroszország után a harmadik legnagyobb olajexportőrnek számító Norvégia hatalmas költségvetési többlettel rendelkezik. A pontos adatokat szerdán reggel teszi közzé a kereskedelmi- és ipari minisztérium.

Norvégia sereghajtónak számít a fejlett világban a privatizáció terén. A kormánynak ellenőrző részvénypakettje van a Telenor és a Statoil cégekben, 44 százalékos tulajdonrésze az energiatermelésben, fém- és műtrágya gyártásban érdekelt Norsk Hydro konszernben, valamint közel ötven százalékos az ország legnagyobb bankjában, a Den norske Bankben.

A 2000 végén 49 koronán kibocsátott Telenor részvények 29,1 koronán forogtak a kora délelőtti órrákban Oslóban, 0,9 koronával, azaz három százalékkal a hátfői zárás alatt. A papír alulmúlta a DJ Stoxx Telecom index 1,6 százalékos és az oslói blue-chip index 0,6 százalékos csökkenését.