Az európai, közel-keleti és afrikai térség (az úgynevezett EMEA-régió) vállalatvezetői körében végezett kutatás rávilágít, hogy általában stratégiai partnernek tekintik a humánerőforrás-gazdálkodási szervezeteket, és úgy ítélik meg, hogy azok jelentős értékkel járulnak hozzá a vállalat üzleti stratégiájához.

A felmérésben megkérdezett vezetői cégek komoly szerepet tulajdonítanak a szoftveralkalmazásoknak a szervezeten belüli és a partnerekkel való együttműködés elősegítésében és javításában. A felmérés összeveti az eredményeket egy idén az Egyesült Államokban készített hasonló tanulmány következtetéseivel, és rávilágít arra, hogy milyennek látják a térség gazdasági szereplői humánerőforrás-gazdálkodásukat (HR), és milyen technológiákat alkalmaznak HR-részlegeik a termelékenységének fokozása, a működési költségek csökkentése és a vállalati célok teljesítése érdekében. A tanulmány készítői megállapították, hogy az EMEA-térségben csak a szervezetek 48 százaléka tekint úgy az emberi erőforrás gazdálkodásra, mint személyzeti funkcióra (az amerikai vezetők 65 százalékával szemben), míg a legtöbb vállalatnál a menedzsment már partnerként kezeli ezt a területet is. Az EMEA-vezetők 60 százaléka pedig egyenesen ügyfélcentrikus stratégiai partnernek tekintik a HR-t (az államokban ez csak 40 százalék), sőt az európai vállalatok 48 százalékánál a stratégiai tervek részét képezi az alkalmazottak menedzselése.

Az EMEA-térség eredményei annak köszönhetőek, hogy a cégek jelentős fejlesztésekkel és HRMS-alkalmazások bevezetésével segítik a HR-részlegeket a szorosabb együttműködésben, a folyamatok automatizálásában és az önkiszolgáló adminisztráció megvalósításában, így munkájuk egyre értékesebb lehet a vállalat egésze számára. A vállalatok különböző intézkedésekkel igyekeznek leszorítani működési költségeiket, és kiküszöbölni a kevéssé hatékony folyamatokat. Ennek megfelelően a HR-részlegek is folyamatosan racionalizálják a dolgozók tevékenységét.

A tanulmány másik fontos következtetése az egyértelmű átfedés azok között a vállalatok között, amelyek a HR-szervezetet pusztán személyzeti részlegnek tekintik, és amelyek a vállalati rendszerektől különálló, „háztáji" rendszerekre bízzák HR-tevékenységeik támogatását (az átfedés az EMEA-térségben 62 százalék volt, az USA-ban 75 százalék). Hasonlóképpen az eredmények azt mutatták, hogy a vezetők meg vannak győződve róla, hogy a HR-szervezetek jobban szolgálhatják a vállalatot olyan technológiák alkalmazásával, amelyek elősegítik az együttműködést a vállalat sikerében érdekelt fontosabb felek között.