Az UPC Magyarország Kft. ellen 2002. januárjában indított eljárást a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt. Az eljárásra az adott okot, hogy a hivatal
észlelte: a UPC díjemelése meghaladta az infláció mértékét, s a programcsomagjainak összeállítási módja is sértheti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés versenytörvényi tilalmát. A megtartott tárgyaláson a GVH versenytanácsa megállapította, hogy az UPC visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2002 elején programcsomagjainak összetételét a fogyasztók kinyilvánított preferencia-sorrendjét és a műsorköltségarányokat indokolatlanul figyelmen kívül hagyva módosította. Az UPC felmérést készített előfizetői körében arról, hogy mely műsorcsatornákat részesítenek előnyben. E felmérés alapján az egyes csatornák - tematikus tartalmuktól függetlenül - egységes rangsorba rendeződtek, s ezáltal a szolgáltató fontos információkhoz jutott a - kábeltelevíziós társaságok által rendszerint nem igazán ismert - fogyasztói igényekről. A versenytanács azt is megállapította, hogy a UPC azáltal is visszaélt gazdasági erőfölényével, hogy az általa 2002. év során alkalmazott ÁSZF (általános szerződési feltételek) 4.4.3. pontjában indokolatlan előnyöket kötött ki saját maga számára a programcsomagok módosításával kapcsolatban. A GVH versenytanácsa a jogsértés megállapításán túl, a jogsértő cselekménnyel arányban álló bírság, 40 millió forint megfizetésére kötelezte a UPC Magyarország Kft-t.

Az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft. ellen azt követően indított eljárást a GVH, hogy tudomására jutott: nevezett a 2002. évre oly módon és mértékben emelte kábeltelevíziós szolgáltatásainak árát, hogy az sértheti a versenytörvényben megfogalmazott, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A megtartott tárgyaláson a GVH versenytanácsa az EMKTV Kft. jogsértését megállapította, mivel olyan egyedi szerződéskötési gyakorlatot folytatott, melynek során gazdasági erőfölényes helyzetével visszaélve, előfizetőivel szemben indokolatlan előnyökhöz juthat a programcsomagok díjemelését illetően.
Rendelkezései a díjemelések indokaiként olyan tényezőket sorolnak fel, amelyek nem számszerűsíthetők (pl. az általa nyújtott többletszolgáltatás, a műszaki korszerűsítés), így önkényesen értelmezhetőek és az előfizetők által nem ellenőrizhetőek. A díjemelési szándék meghatározatlan formában kerül közlésre. Ennek révén lehetőség nyílik arra, hogy a szolgáltató akár a szolgáltatásból való kizárással is szankcionálja a díjemelést el nem fogadó előfizetőket.

A GVH versenytanácsa mindezekre tekintettel gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt 8,5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az EMKTV-t.