A kutatásban a GKI partnere a(z) Universitat Oberta de Catalunya, Spanyolország, Istituto Superiore Mario Boella, Olaszország, Fraunhofer-Institut für Systemtechnik und Innovationsforschung (ISI), Németország, Generalitat de Catalunya (IS Observatory - OBSI), Spanyolország, Observatório das Cięncias e das Tecnologias, Portugália, Politecnico di Torino, Olaszország

A program célja az e-kormányzati és e-gazdasági alkalmazások tanulmányozása, az infokommunikációs eszközök elterjedtségének és használatának regionális (tehát nem nemzeti) szintű mérése. A projekt lezárultával összegyűlnek azok a tapasztalatok, amelyek a mérési technikák és módszerek közül a leghatékonyabbnak bizonyulnak a régiók ICT használatának feltérképezéséhez.

A 2002 végén lezajlott első kutatási kör a háztartások, a vállalatok és a kormányzati szektor infokommunikációs használatát vizsgálta. Jelen összefoglaló a lakossági felmérés adatait mutatja be regionális nemzetközi összehasonlításban. Az eredmények Portugália és Magyarország esetében egy teljes országra vonatkoznak, hiszen ezen országok méretük alapján az Európai Unió régióival vethetők igazán össze.

Fontosabb megállapítások:

• A felmérésben részt vevő régiókkal (Baden-Württemberg, Katalónia, Piemont, Portugália) összehasonlítva a magyar háztartások arányaiban kevesebb számítógéppel és internetkapcsolattal rendelkeznek. A magyar családok 31%-ában van számítógép, míg otthoni internetcsatlakozással csak a háztartások 9%-a rendelkezik. A legfejlettebb régióban, Baden-Württembergben ugyanakkor a háztartások 61%-a, illetve 47%-a használ otthonában számítógépet, ill. internetet.
• A férfiak minden vizsgált régióban nagyobb arányban használják az internetet, mint a nők; a legkisebb különbség a nemek között Portugáliában van.
• A rendszeres internetezők többsége otthon is rendelkezik internetcsatlakozással, míg az internethozzáférés szempontjából második legfontosabb hely körükben a munkahely. A munkahely szerepe a világháló elérésében Magyarország esetében - a többi régióval összevetve is - kimagasló.
• Az online vásárlások tekintetében a rendszeresen internetező magyarok a középmezőnyben foglalnak helyet Baden-Württemberg és Katalónia után, Piemont és Portugália előtt. Hazánkban a rendszeresen internetezők közel ötöde vásárolt már a világhálón.

A kutatás részletes eredményei:

A felmérés szerint a magyar háztartások 31%-ában található számítógép, mely adattal a legutolsó helyen szerepel hazánk a kutatásban részt vevő régiók közt. Legnagyobb arányban (kétszer akkora arányban, mint a magyar háztartások) a baden-württembergi háztartások rendelkeznek számítógéppel, de 50%-on felüli Piemont aránya is. A katalán és portugál háztartások a középmezőnyben szerepelnek 48%-os és 38%-os számítógép-penetrációval.

Az otthoni internetkapcsolat esetében még nagyobbak a különbségek, mint a számítógép-ellátottság terén. Míg majdnem minden második baden-württembergi vagy piemonti család otthonából csatlakozni tud az internetre, addig Magyarországon tizenegyből egy háztartás teheti ezt meg. A katalán családok harmada és a portugálok ötöde rendelkezik internetcsatlakozással otthonában.

[bigimage 2]

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak többet használják az internetet, mint a nők az összes vizsgált régióban, ugyanakkor Portugáliában mutatkozik a legkisebb különbség e tekintetben.

A régiók egymás közötti összehasonlításában e téren hasonló sorrendek kapunk, mint az előző adatoknál. A magyarok használják a legkevésbé az internetet: a férfiak 16%-a használja az internetet legalább hetente, míg a nők csupán 11%-a. A katalán és a piemonti férfiak több mint 40%-a rendszeres internethasználó, míg a portugáloknál ez az arány közelebb esik a magyar adathoz, 21%-ot tesz ki.

A rendszeresen (legalább hetente) internetezők többsége minden régióban rendelkezik otthoni internetkapcsolattal. A katalánok 77%-a, a piemontiak 84%-a, a magyarok 70%-a otthon is leülhet az internet elé. A második legfontosabb helyszín körükben a munkahely, amely kiugró mértékben játszik szerepet a magyar internetezőknél (56%). A többi régiónál is meghatározó helyszín a munkahely, a magyarok után a piemontiak és a katalánok következnek.

A harmadik leggyakoribb internet-hozzáférési pont a világhálót rendszeresen látogatók esetében az iskola, ahol a felnőtt lakosság kb. negyedének van hozzáférési lehetősége Magyarországon és Portugáliában, míg 11-20%-nak a többi régióban.

A rendszeres internethasználók közül még kevesen használják az internetet vásárlásra minden vizsgált régióban. Ezen a téren Magyarország lemaradása kevésbé jelentős, hiszen Baden-Württemberg és Katalónia után a harmadik, megelőzve az igencsak fejlett Piemontot és Portugáliát. Míg a rendszeres internethasználó katalánok ötöde vásárolt már az interneten, addig a magyaroknál ez az arány 18%, a portugáloknál pedig csak 12%.