[bigimage 2 center]

„1988-ban egy exportkorlátozásokkal kötött környezetben alakítottuk meg az akkor még 10 fős ICON-t. Szerencsés döntésnek tartom, hogy szinte azonnal elkezdtünk kapcsolatot kiépíteni és együtt dolgozni a nagy nyugati vállalatokkal, amikor ezek a korlátozások a rendszerváltozással enyhülni kezdtek. Mindez persze nem volt könnyű, hiszen nekünk is tanulnunk kellett, hogyan lehet ezekkel a cégekkel együttműködni, és a külföldi partnereknek is meg kellett ismerkednie a magyar környezet sajátosságaival. 1991-ben például kollégánk javaslatára elsők között kezdtünk el a SUN-nal együttműködni, és a cég termékeit idehaza forgalmazni. Akkoriban még minden egyes géphez exportengedélyt kellett kérni a COCOM hivataltól, de azóta is nagyon jó érzéssel gondolok erre a döntésünkre, mert nagyon sok gépet sikerült eladni elsősorban egyetemeknek, kutatóintézeteknek. A SUN gépei nagy érdeklődést váltottak ki hazánkban, és így megalapoztunk országos hírünket, miközben kiváló partneri kapcsolatokat alakítottunk ki. A többi cég akkoriban még nemigen foglalkozott ezzel a területtel, ám az 1990-es évek közepére ez megváltozott, és erre nekünk a piac telítődésekor megint lépnünk kellett. Ekkor kezdtünk el az összes (Digital, IBM stb.) UNIX rendszerrel foglalkozni, ami megint teljesen újszerű volt, hiszen több, egymással versengő cég termékeit árultuk" – említi Salamon Márton a megalakulás utáni évek történetét, és a folyamatos újítások hátterét a Prím Online-nak. „Ezek a váltások természetesen szakmai, emberi, anyagi nehézségekkel is jártak, ennek ellenére mind a 15 lezárt évünk nyereséges volt, a kezdeti létszámot egy idő után 140 főre tornásztuk föl, és a mai napon a KFKI Csoporton belül 2003. első félévében lezajlott átalakítások után is 85 munkatársunk van". Az elnök büszkén említi azt is, hogy a kezdeti néhány tíz, majd száz milliós nagyságrendű árbevételek napjainkban évi 5 milliárd forintos nagyságrendet tesznek ki.

A környezet folyamatos változása újabb és újabb kihívások elé állítja a céget: „Ma már a termékeladásból nagyon nehezen lehetne a profitot kitermelni, ezért egyre inkább az válik fontossá, hogy milyen hozzáadott értékeket tudunk adni" – így Salamon, aki örömtelinek mondja, hogy a két területen, amelyiken jelenleg tevékenykednek – rendszerintegráció és IT-biztonság -, Magyarországon a piacvezetők között vannak. „Csak olyannal szabad foglalkoznunk, ahol ezt a szintet tartani tudjuk. Szerencsére legfőbb munkatársaink már legalább 10 éve nálunk dolgoznak, és hatalmas tapasztalat, szaktudás van a birtokukban. Olyan projektekben veszünk részt, ami számukra is kihívást jelent, másrészt olyan hozzáadott értékkel dolgoznak, amit még a piac is készségesen megfizet" – húzza alá Salamon Márton. Mint mondta, a kulcsemberek között nem tapasztalható fluktuáció, „ez szinte behozhatatlan előnyünk, tehát elemi érdekünk, hogy ezeket az embereket megfelelő körülmények biztosításával itt tartsuk. Mind a UNIX, mind a Windows platformok területén nagyon nagy tudású, sokat próbált szakembereink vannak, akiket naponta próbálnak tőlünk elcsábítani. Hála istennek a legtöbb esetben sikertelenül" – teszi hozzá.

Nem könnyű a munkatársak továbbképzése sem. Ma már alapkövetelmény, hogy a szakemberek évente legalább kétszer az adott partnerek tanfolyamain részt vegyenek, netán még vizsgát is tegyenek – ami igen sokba kerül. „Nem egy olcsó dolog, de úgy érezzük, ez nagyon fontos, még akkor is, ha adott esetben például Dél-Afrikában kell munkatársunkat elszállásolni, illetve odautaztatni". Nem csak a partnerek (Sun, HP, IBM, NAI, Symantec, Microsoft) követelik meg a részvételt, de maguk az ügyfelek is.

Megkülönböztető jelek

„Az ICON régóta képes heterogén rendszerekkel együtt dolgozni, vagyis nem kötelezte el magát kizárólagosan a UNIX vagy a Microsoft irányába" – említi a cég egyik jellegzetességét kérdésemre válaszul Salamon Márton. „Ami a konkurensektől megkülönböztető jegyként említhető, és erőssé teszi a céget, az a KFKI Csoporthoz való tartozás. Ne feledjük, hogy ennek a csoportnak a tagja az LNX, amely élenjáró hálózati rendszerintegrátor, és tagja a 250 fős IQSYS cég is. Továbbá a team részét képezi a CONSERO konzultációs cég, valamint a csoportban egy üzemeltetésre szakosodott cég is fontos feladatot tölt be, az EVOLIT. Tehát nemigen van Magyarországon olyan informatikai projekt, amelyen ez a cégcsoport ne tudna legalább elindulni, még ha esetleg nem is nyerünk meg mindent. Ha jól kihasználjuk ezt a szinergiát, nagyon szép eredményeket vagyunk képesek elérni" – véli Salamon.

Kérdésemre, hogy hogyan lehet jól kihasználni a csoportműködésből adódó potenciált, így felelt:

„Leginkább a belső folyamataink hatékony megszervezésétől, a kereskedelmi munka sikeres koordinálásától, és az információk megfelelő feldolgozásától remélünk sikereket. Azért vezettünk be például egy CRM rendszert, hogy jobbá tehessük marketingmunkánkat, és az információk megfelelően áramoljanak a cégcsoport tagjai között." Salamon Márton hozzátette: „Úgy érezzük, hogy itt még nagy tartalékok vannak."

Átszervezések a KFKI Csoportnál

Mégis, a hírek szerint folyamatos leépítések vannak a KFKI-nál. A Napi Gazdaság című lap nemrégiben egyenesen azt állította: sorra távoznak a cég ismert szakemberei, és nagy bajban van a vállalat. Nem érdektelen, mit mond ugyanerről Salamon Márton – akár mint a KFKI Csoport stratégiai tanácsának tagja, akár mint az ICON elnöke.

„2002. október 31-én a KFKI menedzsmentje valóban bejelentette, hogy 2003. első félévében átalakításba kezdünk. Ez az átalakítás – mint előre jeleztük -, 350 embert érint. 350 embernek más lesz a főnöke, házon belül másik irodába kerül, és esetleg még a feladata is más lesz. Amikor egy átalakítás ilyen sok embert érint, sajnálatos, de természetes folyamat, hogy olyanok is itt hagynak bennünket, akikkel egyébként a megújult cégcsoporton belül is szívesen dolgoztunk volna együtt, de az érintett munkatársak nem látják megfelelő kihívásnak az új pozíciót. Tehát igen, valóban távoznak emberek. Másik dolog, amit már leépítésnek minősített a sajtó, az nem igazi leépítés! Arról van szó, hogy az alkalmazás-fejlesztésben nálunk idehaza és külföldön is az a modell kezd meghonosodni, hogy a feladat megvalósításához szükséges tudás egy része van a cégben; azt a tudást viszont, ami tulajdonképpen a nyers programozási, programfejlesztési erő, azt inkább külső alvállalkozóktól érdemes megvenni. Nem érdemes több száz programozót itt tartani és magunkhoz láncolni egész évben, helyette az adott projektek idejére alkalmilag érdemes megbízni őket egy adott, konkrét feladat teljesítésére." Salamon Márton hangsúlyozta, hogy nagyon sok munkatárs, akitől ugyan munkajogilag valóban megváltak, továbbra is élő, kötött szerződéssel rendelkezik a KFKI-val, csak a foglalkoztatási forma változott, változik meg. Ez ügyben nagyon odafigyelnek a vonatkozó törvények betartására – tette hozzá. „Úgy valósítjuk meg mindezt, hogy mindenki jól járjon, miközben egy hatékonyabb szervezetet alakítunk ki, mert ma Magyarországon a régi modell szerint, a beszűkülő piac mellett nem lehetne gazdaságosan működni."

„Ezek a programozók, amikor épp tőlünk nem kapnak megbízást, ezentúl nyugodtan fölvállalhatnak más cégektől is feladatokat, tehát tulajdonképpen nekik is jobb. Az érintett munkatársak többsége ezt elfogadta, megérti. Sajnáljuk, hogy egy ilyen átalakításnak esetleg vannak vesztesei is, de a végeredménynek egy sokkal dinamikusabb szervezetnek kell lennie." Salamon Márton aláhúzta: „Ha erre a racionalizálásra nem került volna sor, biztos, hogy nagyobb bajok lettek volna. Meggyőződésem, hogy az átalakításból a cégcsoport minden tekintetben profitálni fog."

Hol a növekedési potenciál?

Milyen területeken lát növekedési potenciált például az ICON esetében?

„Nem férhet hozzá kétség, hogy tovább növekszik a jelentősége a biztonsági üzletágunknak. A másik pedig a rendszerüzemeltetés, a rendszerfelügyelet területe, mert a vállalatok egyre nagyobb hálózatának karbantartására nem mindenhol tudnak fölvenni profi szakembereket. Mi azt javasoljuk a cégeknek, hogy inkább bízzanak meg külső, nagy tudású partnereket ilyen szolgáltatás ellátására. Ahhoz, hogy például egy rosszindulatú behatolást elhárítsunk, nagy szaktudásra van szükség, és épp ezért látok óriási növekedési lehetőséget ezen a téren. A jövőben ezen üzletágunkon is szeretnénk erősíteni."

Együttműködés az állami szférával

Elégedett-e a kormányzat, az informatikai tárca piacösztönző lépésévei?
Milyen az együttműködésük az állami szférával – kérdeztem Salamon Mártont.

"Ami az internet elterjesztése körül történik, az rendkívül örvendetes és dicséretes, bár minket az ICON-nál ez legfeljebb csak közvetve érint. Noha az informatika, az IT-világ bármely pontjának fejlődésének örülünk, mi az otthoni internet területén nem vagyunk jelen. Ahol viszont jelen vagyunk: az EU-csatlakozás rendkívül sok feladatot ró a kormányzatra, amelyeknek informatikai igényei is vannak – lennének. Például a környezetvédelmi tárca környezetvédelmi projektjeinek megvalósítása, vagy az agrárminisztérium agrár-nyilvántartási feladatainak ellátása lehetetlen informatikai infrastruktúra kiépítése nélkül. Ezek az informatikai projektek olyan munkákkal járnak, amelyeket csak széleskörű ismeretekkel rendelkező cégek tudnak megfelelően ellátni." Az ICON-vezető némi hezitációt lát az önálló magyar államigazgatási fejlesztések terén. Mint említette, a projektek indítása néhol csúszik, és e területen kiemelten fontos lehet az állami kezdeményezés. „Bizony olyan időkben, mikor az informatikai iparág nagy nehézségekkel küzd, sokat lendíthet az állami szerepvállalás. S emellett ne feledjük, hogy minden fejlődő országban a kormányzat az egyik legnagyobb informatikai fogyasztó!" Az ICON és a KFKI Csoport bevételeinek nagy része a kormányzat megrendeléseiből származik, mert sikeresen szerepelnek nagy PHARE-projekteken – tette hozzá az ICON-elnök, aki megemlítette, hogy tavaly is 3-4 ilyen tendert megnyertek, és az idei évben is hasonlóra lehet számítani.

„Véleményem szerint előbb-utóbb a kormányzat lépéskényszer elé kerül, hiszen a csatlakozás már nagyon közel van. Magyarország az EU-tól nagyon sok pénzt kaphat, ha jól pályázik, ha kész vannak a rendszerei, ha fölkészült. Épp ezért nem szabad például az agrárinformatikai rendszer kiépítését tovább halogatni. A rendszernek működnie kell. Ha csúszva indulnak be a csatlakozáshoz szükséges rendszerek, és kapkodni kell, az a minőség rovására mehet, aminek senki sem örülne."

Hogyan készül a KFKI Csoport a közelgő EU-tagságunkra?

„Valószínűleg nem eléggé, valószínűleg még intenzívebben kellene készülnünk. Például intenzívebben jelen kellene lennünk a környező országok piacain. Ennek a fajta kiszélesítésnek nem használt az elmúlt 2-3 évben tapasztalt általános gazdasági recesszió, ami az informatikát még erőteljesebben sújtotta. Akár keleti, akár más csatlakozásra váró országokba is be szeretnénk törni, de egészen idáig nem tudtunk ezzel érdemben foglalkozni. Az EU-csatlakozással még jobban kinyílnak a piacaink, és várhatóan további versenytársak özönlenek be az országba. Sajnos tartanunk kell tőle, hogy ezek a cégek lefelé húzzák majd az árakat, méghozzá úgy, hogy igazi, bizonyított minőséget nem tudnak teljesíteni – ez pedig várhatóan átmenetileg zavarokat fog okozni. Ez ellen mi csak úgy tudunk védekezni, ha fölhívjuk mindenkinek a figyelmét arra, nem biztos, hogy a projektek értékelésekor csak a vállalt árat kellene figyelni. A vállalt minőségre és referenciákra is koncentrálni kell. Nem azt kellene mindig nézni, hogy ki ajánl kevesebb árért egy szolgáltatást."

Az ICON 5 év múlva

„Azt szeretném, ha a cég a jövőben is, azon a piacon, ahol éppen tevékenykedik, az elsők között lehetne, munkatársai megbecsültek lennének. Nem azt tartom fontosnak, hogy 80 vagy éppen 100 ember dolgozik-e majd itt, hanem hogy egy szakmai elitcsapat képezze az ICON „törzsgárdáját", akiknek mindig tudunk új kihívásokat adni."