A szöveg részletesen, sok példával is illusztrálva felsorolja, hogy milyen módokon lehet a nevezett szabálysértést elkövetni. Lényegük, hogy valakik ismételten és folyamatosan hívogatják a valamilyen módon kiválasztott hívószámokat. A főbb kategóriák:

ˇ Visszaélés az automatikus hívóberendezésekkel
ˇ Visszaélés a hívószámkijelzéssel
ˇ Olyan visszaélés, amikor rövid idejű vagy hallgatag hívásokat végeznek
ˇ Tisztességtelen nyereség kicsikarása

Bár tanulságos lenne, itt nincs hely minden kategória összes fondorlatának a leírására. Az első kettőnek a nevéből elég jól ki is lehet találni, hogy kik és milyen módon mehetnek az előfizető idegeire, a további kettő viszont első olvasatra nem nyilvánvaló.

Telefonbetyárok is csinálják, hogy valakire sorozatosan rácsöngetnek, majd azonnal leteszik a kagylót, esetleg megvárják, amíg a hívott fél felveszi a telefont, de nem szólnak bele, de az ilyen esetek ritkák és – ha bizonyítható a szándékosság – akkor, mint eddig is, bűncselekménynek minősülnek. Viszont az automatizálás terjedésével tömegesen terjed a jelenség, hogy valakik hívógéppel folyamatosan hívnak számcsoportokat, hogy felállítsák az üzemelő készülékek listáját. Ez a rendeletben az idegesítés szándékos esetének minősül. Az is gyakran előfordul, hogy a call center felhív előfizetőket úgy, hogy amikor létrejött a kapcsolat, akkor éppen nincs vonalban az operátor, ezért a hívott fél csak a szorongást keltő néma csenddel szembesül. Ha a jelenség ismétlődik, akkor, bár nem szándékos, a cselekmény mégis a rendelet hatálya alá esik.

A tisztességtelen nyereség kicsikarásának számtalan trükkjére a rendelet nem is hoz fel példákat, mert – mint mondja – ezzel tippeket adna. Azokat a közismert eseteket mutatja be, amikor például egy személyesnek látszó üzenet segítségével valakit arra vesznek rá, hogy tudtán kívül emelt díjas számot hívjon vissza, vagy úgy állítják be az emelt díjas szolgáltatáson levő fogadó faxgépet, hogy az rendkívül lassan vegye az adást. Ugyancsak büntetendő trükkös megoldás, ha a hallgatag hívás hatására a felhívott ember arra csábul, hogy emelt díjas számot hívjon vissza. A rendelet szerint a tisztességtelen nyereség kategóriájában létezik olyan trükk is, hogy az emelt díjas szolgáltatás mesterségesen még akkor is magnóra vett csengetési visszhangot közvetít a hívónak, amikor a számlázás már valójában megkezdődött.

A rendelet nem viccel: a szabálysértési bírság legmagasabb összege 5.000 angol font, és ezen felül az elkövető cég vagy magánszemély még kártérítésre is kötelezhető.

Hűvös Imre