Nos, a Sunnak akár cégvásárlásra is van tehát ereje, nemhogy őt vásárolnák fel. Persze, ma még, de azt már a múltból megtanulhattuk, hogy semmi sem tart örökké. A Sun részvényesek is biztos megtanultak már jobban tisztelni olyan híres ipari elemző cégeket, mint a Merill. Mert aligha okoztak volna maguknak újabb súlyos károkat, ha csak ócska károgásnak vették volna Milunovich szövegét. Úgyhogy érdemes meghallgatni, mit is kifogásolt Milunovich.

Leépítések, profiltisztítások

Milunovich kapásból a Sun stáb 15 százalékát javasolta elküldeni. Szemben a Sun 3 százalékos, nemrég bejelentett racionalizálási szándékával. A nagyobb százalék egyben profiltisztítási javaslatokhoz kötődik, úgyhogy Milunovich az emberekkel együtt témákat is száműzne a cég életéből. A Sun túl széles palettán akar villogni, ami már másoknak sem sikerült, még a nagy kék is kénytelen volt magát szétvagdosni emiatt. Ráadásul a Sun majdhogynem hobby üzletágat is fenntart, mert hogy a Java soha nem volt biznisz, sőt, várhatóan soha nem is lesz, az biztos. Ugyanakkor egyre nagyobb fejlesztői és terjesztői erőforrásokat rabol, amit a többi, egyre kevésbé profitábilis üzletág (például az Intel Linuxtól egyre erősebben erodálódó, SPARC hardver alapú Solaris UNIX), előbb-utóbb nem tud kompenzálni. És akkor még nem beszéltünk a recesszióról, ami már két éve nyírbálja a Sun bevételeit. A profiltisztítás után, Milunovich szerint, a Sunnak, a kritikus üzleti alkalmazások (mission-critical computing) piacára, valamint az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekre kellene koncentrálnia.

Sun paletta

Milunovich nyílt levele az alábbi, Sun által bombázott területeket sorolja az olvasónak: Sun Solaris, Linux, Orion, Mad Hatter, N1, SPARC, x86, tömegtárolók, Java, 'The Network is the Computer' szlogen, felsorolni is sok. Még a nagy IBM is elkezdte megválogatni a fejlesztési céljait, amikor a piros tintába ment az egyenlege. A Sunnak vissza kellene térnie a gyökereihez, a kritikusan fontos feladatok kiszolgálására alkalmas technológiák fejlesztőjeként. Másrészt, bizonyos témákban pontosabb üzeneteket kellene küldenie az informatikai vezetőknek.

Linux kaland

Az informatikai igazgatókat manapság leginkább a Sun Linuxos politikájának a következetlensége zavarja. Mind az IBM, mind a HP, keményen letette a voksát a Linux mellett, közben jelezve, hogy emellett van nekik magasabb számítási és tárolási igényeket kiszolgáló UNIX és szuperszámítógép eszközeik is. A Sun csak emlegeti a Linuxot, belevágott nyílt forrású alkalmazói szoftverek terjesztésébe, nem föltétlen jó koncepcióval, de a piac nem látja, hogy pontosan mit is akar. Mekkora támogatást várhat egy olcsón forgalmazott termék kapcsán, vagy egyszer csak mégis piaci árakkal rukkol elő a cég stb.

Alapvetően fontos tudni, hogy a Sunt az ügyfelei, a Solaris UNIX-áért szeretik! A Sunnak azt kellene tehát mondania: 1) használjátok a Linuxot a hétköznapi feladatokra, és támogatlak vele benneteket, mert az a Solaris kistestvére, 2) de van Solaris UNIX-om is, a kritikus üzleti alkalmazásaitokhoz.

Processzorháború

Már vagy 8-10 éve annak, hogy néhány ipari elemző a processzortípusok rohamos kihalását jósolta. Miszerint az évezredváltást háromnál több típus nem éli túl. Ehhez képest jött a Transmeta és ezzel még az újak, vagy újra föltámadottak sora nem zárult le. A jósok mindenesetre a SPARC technológiát már rég leírták, ezzel szemben továbbra is virul, határozott fejlesztési stratégiával. Milunovich azonban ma már legalábbis nem erőltetné a továbbfejlesztését. Ugyanakkor a Sun Java processzor sorozata végképp unsiker. Finoman szólva, nem jött be. Azt tehát leginkább dobni kellene. Ugyanakkor a Sun tovább erősíthetné az Intel vonalát, ahogyan azt a Silicon Graphics, vagy még korábban a Data General tette. (Legalább egy szuperprocesszor azért még bujkál valahol a kertek alatt: Moszkvában! De lehet, hogy Kínában és Indiában is fölbukkan valami! A jelek szerint, egyik nagy sem akar örökre amerikai emlőkre szokni, beleértve a teljes amerikai processzoripart. Európát is egyre jobban idegesíti az amerikai monopolhelyzet. Könnyen összefoghatna az oroszokkal.)

Operációs rendszer zóna

A Sun kritikus alkalmazásokra kihegyezett UNIX-a, a Sun Solaris, immár SPARC és x86-os Intel változatban is, a Sun gyökereit jelenti, ezért, Milunovich szerint, fő stratégiai célként fejlesztendő. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az utóbbi pár évben fölkapott köztes-szoftver, egyre inkább az operációs rendszerek részévé válik. Akár más hálózati technológiák. Ezért a fejlesztői vonalba belefér az Orion (a Solarisba integrált Java, a jelenleginél koncepciózusabb ármodellel), az N1, a rendszer menedzsment (blades) és a hálózati szolgáltatásokat támogató eszközök fejlesztése.

Új arcok is kellenének

Milunovich magát Scott McNealyt is megtámadta, hogy túlságosan rátelepedett a cég fizimiskájára. Szerinte már kellenének újabb arcok is a Sunnak. Példaként Jonathan Schwartzot emlegette.

Sun reakció

A Silicon Valley szerkesztőjének, Erin Joycenak, Michael Hakkert, a Sun kommunikációs igazgatója kommentálta Milunovich levelét. Miközben vitatta Milunovich jó néhány állítását, meghívta a Sun portájára, hogy ott tekintsék át a Sun stratégiáját és az anyagi helyzetét.

Bár a Sun manapság még nem beszélhetne róla, mert október közepén tervezi közzé tenni az eredményeit, azért már látszik, hogy a 2003. gazdasági évben összességében vagy 5 százalékkal növelte a piaci részesedését bizonyos szerver kategóriákban, és a szolgáltatási szektorban is növelte a részesedését 1,9 százalékkal, jelezte Hakkert. Ez már a recesszióból történő kilábalás jeleként is vehető. Eközben a kiadásait is csökkentette vagy 477 mUSD-vel, egyebek közt a korábbi két, 10 és 11 százalékos elbocsátás eredményeként. Kifizettek vagy 200 mUSD adósságot is, és még mindig maradt 5,7 mrdUSD-jük a kasszában. A Sun, megy, végig a saját stratégiájában kitűzött útján, zárta a témát Hakkert.

Az egészből a legrövidebbet, egészen biztosan, a kisrészvényesek húzták.