A Napster 2.0 hivatalos bejelentésére New Yorkban került sor, több mint két évvel azt követően, hogy a hanglemezkiadó cégek szerzői jogi pereket indítottak az eredeti Napster ellen, és szépen lassan meggátolták működését. Mark Mulligan, a Jupiter Research piackutató cég egyik vezető elemzője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy bár az új Napster már teljesen más lesz, mint a régi, a jól bejáratott Napster név sokat segíthet abban, hogy a szolgáltatás sikeres legyen. Véleményem szerint a Napster esetében úgynevezett James Dean effektusról beszélhetünk, ugyanis a szolgáltatás fiatalon és szépen halt meg, és az emberek szeretettel emlékeznek vissza rá - nyilatkozta Mulligan. Emlékezetes, hogy a Roxio a közelmúltban mintegy ötmillió dollárt fizetett a Napsterért.

A régi és az új Napster közötti leglényegesebb különbség abban rejlik, hogy míg a régi Napster egy teljesen ingyenesen és lényegében korlátok nélkül használható online zenefájl cserebere szolgáltatás volt, addig a most indult Napster 2.0 egy előfizetéses alapokon nyugvó, teljesen legális működésű rendszer. A Napster 2.0-t üzemeltető Roxio a közelmúltban mind az öt nagy, valamint számos kisebb hanglemezkiadó céggel is szerződést kötött, vagyis elmondható, hogy az új szolgáltatás repertoárja meglehetősen nagy. A második generációs Napster keretein belül eleinte 500 ezer zenei felvételt lehet letölteni, azonban a Roxio munkatársai ígéretet tettek arra, hogy a zenei kínálat a jövőben folyamatosan növekedni fog.

Mulligan felhívta a figyelmet arra, hogy a Napster 2.0 nem annyira az eredeti Napsterhez, hanem sokkal inkább az olyan havi előfizetési díjas szolgáltatásokhoz hasonlít, mint amilyen például a MusicNet. Mulligan szerint a Napster 2.0 indulását vélhetően örömmel fogadják majd a felhasználók, azonban kétség sem férhet ahhoz, hogy az új Napster népszerűsége közelébe sem érhet az eredeti szolgáltatásénak.