Mint az a TechWeb egyik legfrissebb téma-összefoglalójában olvasható, valami elkezdődött. Mindenesetre, az IPv4-es címkiosztási változások, a kifelé zárt lokális hálózatok koncepciójának az elterjesztése, valamint a hálózati címfordítással kombinált internetosztási technológiák, jelentősen lecsökkentették a kiosztható címek fogyásának az ütemét. Ezért használjuk sikerrel, immár 20 éve.

IPv6 – RFC 2460

Az IPv6-os protokoll konstrukció azonban, nemcsak a címek kibővítését igyekezett megoldani, hanem a világháló mai korhoz méltó architekturális javítását is magában foglalja. Közülük a legfontosabbak: a pontosabban szabályozható adatvédelem, a rugalmasabb menedzselhetőség és a szolgáltatás minőségének (QoS) a kezelhetősége. Ezek egy sereg világhálós szolgáltatás sokkal stabilabb kifejlesztését és üzemeltetését teszik lehetővé. Az architektúra lecserélése azonban nem hétköznapi feladat, mert a két protokoll között végeredményben óriási különbségek vannak. A szabványtervezők viszont gondoltak az átmenet lebonyolíthatóságára is, alagutas megoldásokkal. Az IPv6-on átbújhatnak IPv4-es csomagok, hogy eljuthassanak az esetleg még mindig IPv4-es lokális hálózatban ülő célgéphez.

A legelterjedtebb operációs rendszereket a gyártók az IPv6 támogatást már ugyancsak vagy fél évtizede beépítették termékeikbe, és többé-kevésbé ki is próbálták. Széles körű tesztelésük azonban még nem történhetett meg, az egyelőre igencsak kevés IPv6-os telepítés folytán. Talán a dolgokat az mozdíthatná el a holtpontról, ha egy stratégiai világháló felhasználó kezdene döntő lépéseket tenni az IPv6 irányába. Pontosan ilyennek mondhatók az amerikai Védelmi minisztérium (DoD) IPv6-tal kapcsolatos legutóbbi döntései, ami láthatóan más hatóságokat és ipari szereplőket is működésbe lendített.

A DoD a múlt nyáron jelentette be, hogy belső hálózatát teljesen át fogja állítani az IPv6-os protokollnak megfelelő architektúrájúra. Most, pedig az amerikai Kereskedelmi minisztérium egyik munkabizottsága kezdte elemzi a protokoll bevezetésének a piaci hatásait, az adatvédelem javulásának a lehetőségeit, egy erre szakosított szervezettel együttműködésben (National Strategy to Secure Cyberspace). Ugyancsak mozgolódnak az Európai Unió szabványosítási szervezetei is, amennyiben sürgetik a tagállamokat az IPv6-os ütemesebb bevezetése végett. Az IPv6-os egyébként nemcsak a nagy ipari alkalmazók számára lesz fontos, az egész világhálós infrastruktúra működtetésére és használatára kihat, beleértve például a háztartási eszközök és hordozható személyi eszközök hatékonyabb hálózatos alkalmazhatóságát is. Az ipari elemzők 5-10 éven belüli elterjedést jósolnak.