Az InfoWorld szerkesztője, Ed Scannel, három cikkben számolt be a fejleményekről. Elsőként ismertette a 25 cég által kidolgozott DCML szabvány 1.0-s változatának a bejelentési információit, majd interjút készített Andreessennel a jól végzett munkáról, végül, a szabvány kidolgozásában résztvevőkről és a szabvány jelentőségéről készített elemzését adta közre.

Andreessen jelenlegi cége, az Opsware, a munka oroszlánrészét vállalta magára. Fő támasza volt az Electronic Data Systems (EDS), amellyel közösen jelentették be a szabvány elkészültét. A kidolgozásban részt vevő további cégek közt olyanok vannak, mint – további két szervezőként – a BEA Systems és a Computer Associates Internetional (CAI), támogatóként pedig a DCML Szervezetbe tömörült következő tagok: Tibco, Mercury Interactive, Micromuse, AlterPoint, Marimba, Akamai Technologies, NetIQ, TripWire, BlueTitan, Blade Logic, Centrata, ConfigureSoft, Euclid, Relicore és több, Fortune 1000 listán szereplő végfelhasználó.

A szabvány fő célja, a jelenleg nem eléggé kompatibilis hálózati tömegtárolók közti együttműködés megteremtése, ami lehetővé teszi, hogy a nagyvállalati rendszerekben több gyártótól származó eszközök is zökkenőmentesen használható legyenek. Andreessen az interjújában épp azt emeli ki, mennyire egyetlen szállítóhoz volt kötve korábban, mondjuk, egy IBM Network Access Servert (NAS) beszerző cég, ami minimum az árfekvésre nem volt kedvező állapot. Egy cégvásárlásnál, pedig különösen kényelmetlen helyzet állt elő, ha a megvásárolt cégnek más szállította a hasonló hálózati szervert. Az alkalmazói rendszerek vagy az egyiket, vagy a másikat nem tudták hatékonyan elérni, vagy éppen használni sem.

A most megjelent DCML változat fő részei: különféle datacenter elemek specifikációja, hálózati és tároló komponensek, a piacvezető operációs rendszerek (MS Windows, UNIX és Linux) támogató eszközei, környező szoftver infrastruktúra elemek, csatlakozó alkalmazások. A szabvány birtokában pontosan reprodukálható, hogy kell megalkotni egy adatszervert, mi legyen a struktúrája, a szolgáltató interfésze stb.

Marc Andreessen szerint a DCML szabvány épp oly jelentős lesz a hálózati tömegtárolók történetében, mint annak idején a HTML protokoll volt a webtechnológiában. A DCML szerepe egyre fontosabb, mivel a korábbi, rosszul méretezhető lokális hálózatokon működtetett, kliens-szerver architektúráról, az ipar rohamosan tér át a világháló infrastruktúrájára alapított globális hálózati szolgáltatásokat alkalmazó rendszerekre. Ehhez a világhálón elhelyezkedő társzerverek használatát gyártó és szoftverkörnyezettől függetlenül biztosítani kell. Ugyanezt hangsúlyozta egy Gartner szakértő is. Mások azt hangsúlyozták, hogy ez a záloga a mostanában induló számításszolgáltató (utility computing) üzletág sikerének is, hogy a hálózaton át jelentkező felhasználók bármelyik számításszolgáltató rendszerét akadálytalanul használhassák. Ugyanez a helyzet a világcégek lokális rendszereinek az összekötése kapcsán.

Nos, kik azok, akiknek még el kellene fogadniuk Andreessen lelkesen ajánlgatott szabványát? Nem kisebb cégek, mint a piaci szegmensben már évtizedes háttérrel rendelkező IBM, SUN, vagy az operációs rendszerei miatt nem kevésbé fontos Microsoft. Eleinte húzták is az orrukat, de – Andreessen szerint – ma már ők is lelkesednek érte. Majd meglátjuk.