Alapprobléma, hogyan integráljuk a régebbi, de még használható rendszereink üzemeltetését a mai infrastruktúránkba. A hagyományos technológiai bázisokon ez egyre komplexebb és gazdaságtalanabb állapotokhoz vezet. A SOI, szolgáltatás-központú integrációs stratégia segíthet a hatékonyabb és jobban kezelhető megoldásban.

Mit ígér a SOI?

Legalább a következő három dolgot:

• Lehetővé teszi, hogy újra használhassuk a cég régebbi alkalmazási rendszereinek a szolgáltatásait.
• Egyszerűbbé teszi a rendszerintegrációt, a fejlesztéshez, telepítéshez és üzemeltetéshez készült keretrendszeri architektúrára alapozottan.
• Megalapozza a jövőt, hogy a kiszolgáló rendszer többé soha ne lefulladjon le.

A IONA azt mutatja meg ebben a téma-összefoglalóban (white paper – tények feketén-fehéren), hogy a SOI szoftverekkel ezek hogyan érhetők el. A SOI technológia csökkenti a rendszer bonyolultságát és költségeit, és ráadásul rugalmasabb megoldásokat eredményez. A sima integráció mellett lehetővé teszi a rendszerkonszolidációt és a racionalizációt, de kiküszöbölhetővé teszi a szűk keresztmetszeteket vagy akadályokat is.

A IONA dokumentum a bevezető sorokban rámutat, hogy a cégek informatikai menedzsereit már vagy fél évtizede bombázzák olyan problémákkal, mint az Y2K, a világhálón történő megjelenés, legújabban a webszolgáltatások meglovagolásának a fontossága, miközben egyre komplexebb üzemi környezetben küszködnek a különböző generációk kézbentartásával. A sok távlati projekt ráadásul elvette az energiát a napi munkákat kiszolgáló rendszerelemek javításától, sőt, olykor a megvalósításától is. Rendszereik szétzilálódtak. A piacon található különféle fejlesztőeszközök egy-egy részproblémát megoldanak, de nem oldják meg a rendszer átfogó integrációját. Ez viszont már az üzleti folyamatok kiszolgálását gátolhatja, és ezzel a cég versenyképességét is veszélyeztetheti.

A fő probléma, hogy a korábbi rendszerek képtelenek szót érteni az újabbakkal. A 90-es években azonban elindultak olyan kutatási projektek, amelyek megalapozták a régi és új alkalmazások szolgáltatásainak az integrációját úgy, hogy újra felhasználhatók maradjanak a régebben kifejlesztett megoldások, feloldva azok inkompatibilitásait. Ezek a kísérletek azonban ugyancsak költséges fejlesztői szoftvereket eredményeztek, ráadásul az újabb módosítások sem kevésbé költségesek maradtak volna. Ez a mai, recessziótól sújtott közegben különösen kritikus probléma.

A komplexitás csökkentését sokan a Java technológia alkalmazásában látták: a régi alkalmazásokat át kell írni J2EE bázison. Erre sok cég képtelen, olykor a fejlesztő árkon-bokron is túl van, vagy már elavult maga a szoftverbázis is, annyira, hogy vissza sem lehet fejteni az algoritmust. És akkor még nem beszéltünk a J2EE korlátairól, ami nagy vállalatok esetében olykor komoly, vagy éppen megoldhatatlan problémákat okoz. A legrosszabb, persze, alapjaiból újraírni egy alrendszert. Mind anyagilag, mint fejlesztői kapacitásban, mind elvesztegetett időben.

SOA – a szolgáltatás alapú architektúra

A IONA-összefoglaló a hatékonyabb megoldás keresése kapcsán bemutatja a szolgáltatás alapú architektúrát, mint amely a megcélzott szolgáltatás általánosításával próbálja feloldani a régi és új közti gátakat. Példaként veszi a televíziók és más fogyasztói elektronikai eszközök interfészeinek a kompatibilitási problémáit (RCA – 3 csatlakozóval, koaxiális, SVHS). A lényeg, megfelelően kódolt kép-hang jel szolgáltatásának a biztosítása, akármilyen a fogadó eszköze. Ezen, a láthatóan már régen kidolgozott, filozófián alapulva dolgozták ki a SOA informatikai rendszerekre alkalmazott koncepcióját.

Az Object Management Group, a IONA Technology és mások támogatásával, a CORBA szabványba koncentrálta a technológiai megoldást. A lényeg: a rossz interfészeket be kell csomagolni egy kedvező interfészű csomagolásba, és a konvertálást abba kell elrejteni. A SOA megvalósulásának lépései durván (kicsit rövidítés rébuszokban, de a témában jártasakat aligha zavarja): a Microsoft COM technológiája, a CORBA különböző implementációi, majd a Java nyelv megjelenése után az EJB, amire válaszolt a MS COM+ és DCOM. Jelenleg a két rivális: a MS .NET és a J2EE. [A .NET talán a legkoncepciózusabb, leghatékonyabb és legolcsóbb, a tesztek alapján – a cikkíró információi szerint.]

A SOI és a webszolgáltatások

A SOA alapú integráció a SOI. Kérdés, milyen relációban van ez a manapság már külön szabványosítási szervezettel (WS-I) is támogatott webszolgáltatásokkal. A SOI több annál, mint amire a webszolgáltatásokat kitalálták. A webszolgáltatásokat csak a világhálón át együttműködő rendszerek üzemeltetésére tervezték. A SOI rendszerben sokkal többféle adatkapcsolaton át is működnie kell a részeknek, beleértve a régi alkalmazásokat, amelyeket nem lehet vagy nem akarnak webszolgáltatásként átírni, mások lehetnek az adatvédelmi követelmények, támogatni kell a tranzakciós feldolgozást, ami a webszolgáltatások körében nem értelmezett stb.

IONA Atrix

A IONA Technologies az Atrix köztesszoftver és szoftverfejlesztő csomagot dolgozta ki a fentebb elemzetteknek megfelelő SOI támogatás megvalósítására. Alapját a korábbi, CORBA-alapú ORBIX szoftvercsomag képezi. A sikerét, pedig jól jelzi, hogy már vagy 4500 alkalmazó használja, a legkülönbözőbb forrásból származó részrendszereik konszolidált üzemeltetésére.

Az Atrixnak négy modulja van: Atrix Relay – a kapcsolódási akadályok elhárítására, Atrix Migrate – a köztesszoftver konszolidációhoz, Atrix Encompass – a nagyvállalati integráció támogatására webszolgáltatásokra alapozottan és Atrix Mainframe – a nagy számítógépen futó régi tranzakciós feldolgozások szolgáltatásainak az integrálásához, ugyancsak webszolgáltatásokra alapozva.

.NET alapú SOI?

A cikkíró megjegyzi, hogy a Microsoft .NET keretrendszer erősen ajánlható az egyszerűbb SOI feladatok megoldására. Lévén, hogy a Windows XP kliensoldali, valamint a Windows 2003 Server kiszolgáló oldali, az operációs rendszerekben alapfunkcióként kiosztott, .NET FrameWork 1.1, alapvetően támogatja, külön szoftvervásárlás nélkül, egy IIS6-ra támaszkodó, WS-I szabványos webszolgáltatásokra alapított integrált informatikai rendszer létrehozását. A bonyolultabb megoldásokhoz esetleg még segítségül kell hívni a Visual Studio .NET 2003-at és az Office System 2003-at. Az Office épp most jelent meg.

A Microsoft hazai irodája egyébként épp most rendez egy újabb kezdő tanfolyamot a .NET fejlesztési technológia megismertetésére a szokásos helyen, a Lurdy Házban, ahol mostanában a TechNet Office Akadémia előadásait is tartják. A regisztrációhoz lásd lentebb a linkeket!