Néhány hete megint egy rejtélyes reklám és márkanév jelent meg a magyar médiában: a "Djuice", amiről sokan hihettük, hogy egy új narancslét népszerűsít. Hát nem.

A titkolódzó kampány, amiről kiderült, hogy ismét a Pannon GSM ötlete, ezúttal nem teljesen sikerült, a világháló miatt ugyanis most nem sikerült palástolni, mi, illetve ki áll az emberek érdeklődését felkeltő, a szolgáltatás beindítását megelőző reklámhadjárat mögött. Az interneten - mint minden más domén esetében is - bárki utánanézhetett, hogy a Djuice.hu domén gazdája a Pannon GSM. Lásd a http://www.domain.hu/domain/domainsearch/?whois=djuice.hu címen.

Sőt, a Google keresőjébe a Djuice kifejezést beírva szintén okkal támad fel a gyanú akkor, amikor a Pannon külföldi tulajdonosa, a norvég Telenor nevű operátor honlapja is feljön. A http://telenormobil.no/priser/abonnement/djuice/ címen például még a norvég Djuice árait is megnézhetjük. A norvégek szolgáltatásáról pedig a http://telenormobil.no/abonnement/djuice/index.jsp címen találhatunk információkat.

A magyarországi operátor egyébként az információt megszellőztető gazdasági napilapnak nem kívánta megerősíteni az értesülést, de a Prím Online információi szerint a Pannon GSM a jövő hét elején sajtótájékoztatón jelent be egy új szolgáltatást. (Amely persze még nem feltétlenül jelenti azt, hogy már a Djuice-ról lesz szó, de ami késik, nem múlik, főleg azért, mert a titok mostanra már lelepleződni látszik. Egyébként, ha valakit érdekel a kampányfilm, a www.djuice.hu oldalról letölthető a reklámspot.)

Az, hogy a Pannon egyelőre csak óvatosan nyilatkozik, részben azzal is indokolható, hogy a reklámtörvény leszabályozta a még nem létező, csak a jövőben bevezetendő terméket, szolgáltatást reklámozó kampányokat. Például, mint azt a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottságának weboldalán, a http://www.mrsz.hu/etikaibizottsag.html címen megtaláltuk, korábban "fogyasztói panaszt váltott ki az egyik hazai sörgyár reklámkampánya, mert valaki kereste és nem találta a kérdéses alkoholmentes terméket azokban az üzletekben, ahol rendszeresen meg szokott fordulni. A Reklámetikai Bizottság válaszlevelében a konkrét esettől elvonatkoztatva kiemelte, hogy nem létező áruk és szolgáltatások reklámozása általában alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére".