A 30 hónapos munka az akár több ezer számítógépből épített klaszterek nagy sebességű, optikai elven működő elemekkel való összekapcsolására irányul. A technológia kiválthatja a napjainkban használt hálózati elemeket, amelyek többségében réz vezetékekből és elektronikus kapcsolókból épülnek fel. Az IBM és a Corning szeretnének a projekt végére működő prototípussal szolgálni.

Az optikai adattovábbítás során az információt a fény impulzusai szállítják. A technológia alkalmazása egyelőre viszonylag bonyolult, és meglehetősen költséges, így leginkább a nagy távolságokra történő, nagysebességű adatközlésre használják. Azért került most mégis a két nagyvállalat kutatásainak középpontjába, mert reményeik szerint az üvegszálas technológia finomításával jelentős lökést kaphat a klaszterek építése.

A hagyományos szuperszámítógépek építése akár évekbe, és 100-250 millió dollárba is kerülhet. Kisebb teljesítményű számítógépek ezreinek fürtökbe építésével jelentősen csökkenthető az anyagi- és időráfordítás, csakhogy adódik egy új probléma, nevezetesen a klaszterek elemeinek összekapcsolása. Hiába használják a jelenleg elérhető legjobb technológiát, a fürtök építői az elméleti teljesítményértéknek csak felét-harmadát képesek kihozni a rendszerekből.

Az IBM és a Corning kutatásait az USA Energetikai Hivatala szponzorálja, mintegy 20 millió dollár értékben. Céljuk az Egyesült Államok nukleáris fegyverarzenáljának működőképességét felügyelő számítógépes rendszer megbízhatóbbá tétele. Ugyanakkor a kutatások eredményeit a szuperszámítógépek más felhasználási területein is lehet majd hasznosítani.

Az IBM egyébként hamarosan megkezdi az AMD Opteron processzorokra épülő eServer 325 rendszereinek szállítását. Ezek az előre elkészített szerverek alkalmasak Opteron alapú klaszterek építésére. Ezt megelőzően a vállalat csak az Intel Xeon és a saját Power processzoraira épülő fürtök alapjait képező rendszereket árusított.