A helyi legnagyobb informatikai vállalkozásokat tömörítő szövetség, az "indiai IVSZ", a SEC 1600 IT-céget foglal magában.

A küldöttség elsődleges céljának tekinti a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak bővítését és szorosabbá tételét, amelyben nagy hangsúlyt kap az informatika. A delegáció tagjaként Kóka János IVSZ-elnök a Magyar-indiai Közös Üzleti Tanács, az Indiai Kereskedelmi és Iparkamarák (FICCI) és az Indiai Gyáriparosok Szövetségének (CII) képviselőivel találkozott és együttműködési megállapodást kötött a helyi legnagyobb informatikai vállalkozásokat tömörítő szövetséggel.

Az "India = szoftvernagyhatalom" 20 évvel ezelőtt csupán egy álom volt, ma már valóság: India alig több mint másfél évtized alatt a világpiac meghatározó szereplőjévé vált az informatikában. Ahhoz, hogy bármilyen versenypozíciónk legyen globálisan és az EU-ban, a szövetség szerint Magyarország számára sem vezethet más út a tudásalapú gazdaság felé. Épp ezért az IVSZ a látogatás kiemelt céljának annak az intézményi struktúrájának - és adaptációs lehetőségének - megismerését, valamint gazdasági kapcsolatokkal való alátámasztását tartja, amely ezt a léptékváltást az indiai ICT ipar számára lehetővé tette.

Kóka János szerint a magyar információs és kommunikációs technológiai ipar érdeke, hogy olyan vezető indiai szoftveripari cégek telepedjenek meg Magyarországon, és használják hazánkat európai hídfőállásként, amelyek csúcstechnológiát, kifinomult munkafolyamatokat, világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat hoznak magukkal. Épp ezért az indiai tárgyalások során az IVSZ az átgondolt nyitottság vezérelvét követi.

Az indiai cégek számára Magyarország jól képzett és európai nyelveket beszélő munkaerőt, megfizethető működési költségeket, az európai vevők közelségét, stabil pénzügyi és gazdasági klímát, biztonságos adatkezelést, exportkorlátozás-mentes környezetet kínál. Magyarország számára cserébe olyan szoftver ipari ún. "niche-market"-eket, azaz piaci réseket kell keresni Indiában, ahol egyedülálló szakértelmünk érvényesülhet. Ilyen lehet az adatvédelem, a karakterfelismerő rendszerek, a CAD (szoftverrel támogatott, építészeti) tervezés, az ún. embedded, azaz pl. mobiltelefonokba beillesztett szoftverfejlesztés vagy a vírusvédelem - amelyek valószínűleg a következő évtizedek legfontosabb szakmai kérései, megoldandó problémái és így legnagyobb üzletei lesznek.

Ma 16,5 milliárd dolláros piacával India szoftvernagyhatalmi voltát annak köszönheti, hogy az IT cégek és a kormányzat 1988-ban létrehozták a NassCom nevű „indiai IVSZ”-t, a hazainál sokkal szorosabbra fonva az állam és a szakma kapcsolatát. Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója elmondta, hogy Magyarországon is szükség van egy kormányzati iniciatívára, amely összefogva a tudásipar szereplőivel megteremteni a NassCom példáján a magyar tudásipar kiemelt támogatásának módozatait export szubvenciókkal, kutatás-fejlesztési támogatásokkal, államilag fenntartott innovációs parkok létrehozásával.