A helyzetet számtalan dolog bonyolítja, példának okáért a SCO Group IBM elleni pereskedése. Vajon milyen hatásokkal jár az ügy a Microsoft szerverpiaci helyzetére? (Együtt jóval nagyobb kihívást jelentenek, mint a Novell vagy a SUSE külön-külön.) Az akció jó vagy rossz a Red Hat számára? (Az Aberdenn Group elemzője, Bill Claybrook szerint jó, mivel a Red Hat vált a világ legnagyobb Linux forgalmazójává). Általánosságban véve milyen hatásai vannak a Linux közösségre nézve? (Valószínűleg jó, mivel a Novell NetWare felhasználók fogják erősíteni a Linux táborát.) Utolsóként a legfontosabb: hosszú távon mit hoz a Novell számára? Általános vélekedés szerint jó döntés volt, mivel erősíti a platformokon átívelő technológiák fejlődését, és a vállalat felhasználhatja a nyílt forrású közösség szakértelmét.

A felvásárlás újra felélesztette a Novellel kapcsolatban már tíz éve rendszeresen felmerülő kérdést, hogy vajon őket ki fogja lenyelni. "Mindig voltak pletykák, hogy a cégre az IBM, a Lucent vagy az AT&T kacsingat" - nyilatkozta a Yankee Group piaci elemzője, Laura DiDio. "Ez ugyan még nem történt meg, de véleményem szerint a Novell számára nagyon jó végjáték lenne." DiDio emlékeztetett, hogy az operációs rendszerek piacán a NetWare folyamatosan veszít részesedéséből, és bevételei stagnálnak. "Az évek során az egykor csábító célpont fokozatosan visszaszorult." Most a SUSE, az augusztusban felvásárolt, a Linux asztal készítésében jártas Ximian, és néhány más akció révén a Novell visszanyerte egykori önmagát. "Megérett az idő a dologra" - mondta DiDio.

John Enck, a Gartner szakértője szerint a SUSE akvizíció számtalan új kérőt hoz a Novell számára. "Kiváló célponttá váltak. Évek óta figyelem, ki akarja őket felvásárolni. Ez a Novellel kapcsolatos beszélgetésekben teljesen hagyományos témának számít." A Novell felvásárlásának elmaradása mögött számtalan ok áll, főként az, hogy sokkal hasznosabb, és a potenciális befektetők számára egyszerűbb volt partnerként csatlakozni, mint megvenni a céget. "Mindegyik vásárló számára más volt a visszahúzó erő."

DiDio példának hozta fel a HP-t, mint lehetséges kérőt. "A HP hosszú ideje kacsingat a Novellre" - mondta. Enck kiemelte, hogy ha a HP venné meg a Novellt, az a Microsoft számára arculcsapással érne fel, mivel a szerverpiacon nagyon hatékony párost képeznének. "A Microsoft már most sem nézi jó szemmel a HP folyamatos Linux iránti érdeklődését. Ha megvennék a Novellt, akkor az súlyosan érintené a kapcsolatukat."

Egy másik lehetséges jelentkező a Cisco. Öt éve a Cisco és a Microsoft megállapodott egy azóta már hamvába holt könyvtárszolgáltatásról, mely lehetővé tette volna a Cisco switch-ek és routerek Active Directoryn keresztüli menedzselését. Mivel ez nem jött létre, a Cisco vásárlói egy ugyanilyen, a Novellel kötött szerződést akartak látni. "A piacon továbbra is van igény egy hasonló kezelőcsomagra" - mondta DiDio, "és a Novell termékvonala is érdekli a Ciscót."

A legnyilvánvalóbb vásárló persze az IBM, mely a SUSE ügylet részeként 50 millió dollárt invesztált a Novellbe. DiDio: "Igen érdekes a módszer. Az IBM gyakorlatilag nem veszthet a dolgon, mivel ha szükségesnek látja, bármikor eladhatja a Novell részvényeit, és visszakapja a pénzét." Enck szerint nagyon nyomós érveket kell megfontolnia az IBM-nek. A Novellel egy fejlödő Linux disztribuciót nyerne, és nem lebecsülendő, hogy a SUSE minden eServer platformját támogatja. "A SUSE sokkal szorosabban dolgozott együtt az IBM-mel, mint bármely más Linux forgalmazó."

DiDio véleménye szerint az ügy a nyílt forrású szektornál jóval nagyobb méretekben zajlik. "Észre kell vennünk, hogy a SCO és a Novell csak kis szereplők egy hatalmas sakktáblán, a történet főszereplői a Microsoft és az IBM. Nem véletlen, hogy pár hete a SCO támogatást kapott a Microsofttól, és most az IBM befektetett a Novellbe. A nagypolitikában a SCO és a Novell csak közvetítők."