A gyár nélküli üzleti modell keretében a társaságok kizárólag a megoldások kifejlesztésére, és a kapcsolódó marketing tevékenységre összpontosítanak, a chipek előállítását pedig teljes egészében egy külső cégre bízzák. A szakértők szerint ennek a stratégiának elsősorban az az óriási előnye, hogy megkíméli a kisebb cégeket a fejlett gyártási eljárások, illetve gyártósorok esetében akár több tízmilliárd dollárt is elérő beruházásoktól. A lépés végsősoron a chipek előállítási költségét is csökkenti, mivel a nagy szerződéses gyártók számos partnerüknek, illetve kedvező kapacitás kihasználásuknak köszönhetően csak a szükséges beruházások egy részét hárítják az egyes megrendelőkre.
A gyár nélküli üzleti modell számos kisebb IT gyártó előtt megnyitotta az utat olyan termékek előállítása felé, amelyre korábban tőkehiány miatt gyakorlatilag esélyük sem lett volna. "A gyár nélküli modell valós üzletté vált, mivel elég ha van néhány, jó ötletekkel rendelkező szakembered, és nem kell gyárak építésébe fognod" - mondta Abraham Leu, HSBC Securities elemzője. "Ez a módszer megkönnyíti azok dolgát, akiknek vannak ötleteik, de nincsen pénzük" - tette hozzá Leu.
A közelmúltban az amerikai Motorola is ebbe az irányba indult el, amikor egyetlen kínai gyárát eladta a Semiconductor Manufacturing International Corporation-nek (SMIC). "A Motorola ezzel a stratégiával igyekszik alacsonyan tartani beruházási költségeit, miközben a nehéz gazdasági viszonyok között is előnyhöz juthat" - mondta Leu.
A gyárral nem rendelkező félvezetőipari társaságok az idei évben mintegy 16 milliárd - 17 milliárd dollár értékben rendeltek meg chipeket a szerződéses gyártóktól. Mindez a teljes chipipar éves összbevételének mintegy 11 százalékát jelenti. Ez az arány a jövő évben várhatóan azonban 14 százalékra emelkedik majd, áll a Semiconductor Industry Association (SIA) Félvezetőipari Szövetség előjelzésében.