Schaar szerint azonban az alkalmazott módszerek komoly hibaszázalékkal rendelkeznek. Így például a vizsgált arcazonosítási eljárás alig felelt meg az előzetes várakozásoknak. Minderről az új német adatvédelmi biztos a Tagesspiegel am Sonntag című lapnak nyilatkozott.

A 2003 novemberében a Bundestag által megválasztott szakember szkeptikus az ujjlenyomatok alkalmazása ügyében is. "Ezeket a rendszereket relatíve könnyű kijátszani, ráadásul arról sem feledkezhetünk meg, hogy az ember úton-útfélen, a legkülönfélébb helyeken otthagyja az ujjlenyomatait" - nyilatkozta a biztos, aki úgy véli, leginkább még az úgynevezett íriszvizsgálat felelne meg a kívánalmaknak, még akkor is, ha e területen még sok tudományos tesztet kell majd elvégezni.

A német adatvédő élesen kritizálta ugyanakkor azt az európai törekvést is, amely szerint a jövőben ujjlenyomatokat és arcazonosító eljárást alkalmaznának a Visa banki információs rendszer felhasználóinak felismerésére.

Schaar úgy véli, a géntesztek térhódítása előtt nem ártana amegvizsgálni a jelenlegi jogszabályokat.

A lassan ránk köszöntő szép új világban az is előfordulhat, hogy akár az interneten keresztül küldjük be az orvosi rendelőkbe és a kórházakba a különböző biometriai adatainkat. Ám ezeket majd meg is kell védenünk, hogy ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.