A 130 éves történelmi hátterű Unisys gyökerei egyébként Magyarországon visszanyúlnak a magyar számítástechnika hajnalára, a hatvanas évek végére, ha tekintetbe vesszük azt, hogy mely cégek egyesülésével alakult meg hajdan az amerikai anyavállalat (a főbb nevek: 1873 Remington Rand UNIVAC, Burroughs, Sperry, majd együtt Unisys - 1986). A cikkíró például még emlékszik az EM Számgépnél és a FÜTI-ben használt Sperry Rand UNIVAC gépekre. Azóta természetesen a technika hatalmasakat lépett.

Jelenleg nálunk is a pénzügyi szektor az egyik legfontosabb felhasználója a Unisys technológiáknak, akár a világ más tájain. Pontosan ugyan nem állapítható meg, hogy is cikáznak a bitösvényeken a pénzügyi tranzakciós rekordok, de például szinte minden hitelkártya ügylet átfut valahol a világon egy Unisys eszközön. A még ma is komoly üzleti szereplő (ClearPath HMP heterogén multiprocesszoros) nagyszámítógépek korát közben a Unisys-nél is kiegészítette a széles skálán mozgó teljesítményű ES7000-es, Intel-processzor alapú (CMP - Cellular Multiprocessing - sejttelepszerű multiprocesszoros) szervercsalád, melyekből Magyarországon is található pár családtag.

A tanácsadó Unisys

A pénzügyi szektorban elfoglalt pozíció akár önmagában is magyarázat lehetne arra, miért olyan stabil a cég helyzete. A cég menedzsmentje azonban nem ült a babérokon, szükségesnek tartotta szélesebbre húzni a palettát, ezért más területekre is betörtek. Méghozzá nem csupán >vasáruval<, hanem üzleti megoldások kidolgozásával és terjesztésével. A kidolgozott megoldások alapján, tanácsokat és más informatikai szolgáltatásokat tudnak nyújtani, ma már szinte a gazdaság minden területén, úgy a profit, mint a non-profit és intézményi szférában.

A magyar iroda a következő ügyfélkörökre koncentrál: pénzügyi rendszerek, telekommunikáció, kiadói rendszerek(!), közlekedés és szállítás, államigazgatás. A legjelentősebb partnerek: OTP Bank, Magyar Posta, APEH, Fővárosi Önkormányzat, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A legnagyobb nemzetközi ügyfelek: NASA, Lufthansa, SWIFT, NASDAQ, UBS, Lloyds TSB Bank. A cég jelentős szerepet vállal a napjainkban aktuális Európai Unióhoz történő csatlakozást segítő megoldások kidolgozásában és terjesztésében. Ilyen téma az EU adminisztrációs- és az agrárinformációs rendszer.

Látható, hogy a megcélzott ügyfélkör milyen széles szakembergárda háttérmunkáját követelheti meg, és az üzleti siker nyilván azért jön, mert a Unisys megtalálta a megfelelő embereket hozzá. A hazai cég is kifejezetten büszke az elmúlt évtizedben kinevelt - ma 76 főnyi - szakembergárdájára, mint azt egy beszélgetés során Felkai Krisztina, a hazai cég marketing menedzsere aláhúzta. Az eredmény, persze, leginkább a vezérkart dicséri, élükön Fekete Gábor vezérigazgatót. Talán nincs más olyan hazai menedzser, aki talpon maradt a külhonból érkező, ide akkreditált, cégbizalmas adu ászok mellett [csak el ne kiabáljuk! - a cikkíró]. A hazai iroda munkaerő kapacitását természetesen jól kiegészítik a hazai Unisys partnercégek szakemberei.

2004-re is sikert jósolnak a cégnek

Az egyik legújabb sajtóhír szerint a Unisys elmúlt évi gazdálkodási sikereit a szolgáltatások irányába tett előre lépések alapozták meg. Ugyanez a trend folytatódhat a jövő gazdasági évben is. A pénzügyi részleteket a cikkíró inkább a gazdasági elemző szócsövekre hagyja, illetve a cég honlapján is olvasható.

A cég szolgáltatásvezérelt irányú átállítása több éves tervszerű folyamat eredménye. A stratégiai cél eléréséhez szükséges taktikai lépések meghatározásához a cég, saját szakértőinek erőfeszítésein túl, egy sor elemzést végeztetett a vezető ipari elemző cégekkel. A kapott információkat igyekszik az ipari szereplők körében is megismertetni. A cikkíró különösen két témát lát kiemelendőnek ezekből.

Az informatikai igazgatók nem érzik a katasztrófavédelem jelentőségét

2003. második negyedévében független elemzővel (Taylor Nelsonnal) végeztettek egy páneurópai felmérést, amely 200 angol, francia, német, olasz, portugál és holland, 500 főnél nagyobb létszámú cég informatikai és gazdasági igazgatóival vagy beosztottaival készített interjú formájában történt. Ebből kiderült, hogy az érintett szakterületeken dolgozók a katasztrófavédelem három fő zónájában, a pénzügy, a biztonság és az irányítás területén, számos vezető munkatárs vakon kockáztat. Olykor nincs tisztában egyáltalán a katasztrófavédelem legelemibb követelményeivel, eszközeivel és gazdasági kihatásaival sem.

Katasztrófából történő helyreállítási terv (DR: disater recovery) a cégek 54 százalékánál nem terjed ki a teljes infrastruktúrára, 18 százalékuknál pedig egyáltalán nincs is ilyen terv (500 fősnél nagyobb cégek!!). Az informatikai igazgatók 67 százaléka megbecsülni sem tudja a katasztrófákból eredő károkat. 77 százalékuk annak hatását sem tudta számszerűsíteni, ha egy szerverük kiesik, vagy belép a rendszerbe. Ezért azt sem tudják kiszámítani, mit hozna a cég konyhájára például egy szerver konszolidáció, ezért kihagyják ezt a lehetőséget, csökkentve a cég konkurenciával szembeni versenyképességét.

Ami a DR tervek tesztelését illeti, ez még ott is gyermekcipőben jár, ahol vannak katasztrófa tervek (30 százalék bevallotta, hogy még kritikus fontosságú technológiáknál sem vizsgálják a hatékonyságot). Márpedig azok nem csak a fiókoknak valók, hogy ezt is kipipáltuk. Folyamatosan ellenőrizni kéne a készenléti állapotot, és gyakorlatokat is kellene végezni. Nehogy a katasztrófában jellemző pánik miatt még több baj keletkezzen, mint ami egyébként indokolt volna. [Például, a rossz állapotot rámentik arra a mágnesszalagra, visszatöltés helyett, amin még az utolsó jó állapot volt, mert a visszatöltést sohasem gyakorolták. És ez nem anekdota! - a cikkíró.]

Steve Rawson, a Unisys Systems & Technology EMEA részlegének a marketing menedzsere nem véletlenül mondja a következőket. - Mindez fölveti a kérdést: akkor mi is a kritikus fontosságú? A vállalati szabályozások erősödésével az igazgatóknak meg kell felelniük az EU előírásainak, különben őket teszik felelőssé. A felmérésekből az derül ki, hogy túlságosan is sok informatikai igazgató (CIO) nem törődik azzal, mi is folyik valójában a cégnél és nem vizsgálják meg informatikai infrastruktúrájukat elég alaposan [vagy éppen sehogy - a cikkíró]. A legtöbb cég nem elemzi az informatikai rendszereik értékét; nagyon sok szerver üzemel például 50 százalék alatti terheléssel, márpedig a technológiát célszerű a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani.

A Unisys több módszert dolgozott ki az informatikai infrastruktúra szabványosítására. Ez csökkentheti a rendszer bonyolultságát és költségeit. Ilyen például a Windows operációs rendszerekre épülő vállalati adatközpont kialakítására a cég partnereivel közösen kifejlesztett

A Unisys több módszert dolgozott ki az informatikai infrastruktúra szabványosítására. Ez csökkentheti a rendszer bonyolultságát és költségeit. Ilyen például a Windows operációs rendszerekre épülő vállalati adatközpont kialakítására a cég partnereivel közösen kifejlesztett >receptúra<, amelynek az alkalmazásával az informatikai rendszer összköltsége akár a felére csökkenthető. A rugalmas hardverplatformon telepített szabványos környezetben a terhelés folyamatosan a szabad erőforrásokhoz rendelhető, így megnő az eszközök kihasználtsága, és elkerülhetők a szűk keresztmetszetekből adódó károk is. Ráadásul a szervezet minden részlege kihasználhatja a szabványosított szaktudás előnyeit (hogy végre, egy munkát, a cég akármelyik gépén, egyformán jól meg lehessen oldani, szemben a mai gyakorlattal - a cikkíró]. Ily módon az informatikai igazgatók kitakaríthatnák [az Augiász istállóját - a cikkíró] és átláthatóvá tehetnék a rendszereiket, egy megbízhatóbb infrastruktúra alapján pedig drámaian csökkenthetnék a kockázatokat.

A témában olyan együttműködő partnerek szerepelnek, mint a Microsoft, a Cisco vagy az SAP. A Unisys velük közösen dolgoz ki egy-egy feladatkörre leszabott komplex szoftver megoldásokat.