A német főváros szenátusa az 1990-as évek közepe óta mininum 120 millió eurót, azaz körülbelül 30 milliárd forintot költött IT-programokra. Ez még nem lenne baj, sőt nagyon is dicsérendő és példamutató eset lehetne, ám mint kiderült, ezek a projektek nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. A végeredmény szinte minden esetben: egy alig vagy egyáltalán nem működő termék vagy informatikai rendszer lett.

Persze ezek még csak felvetések, amelyek a Berliner Morgenpost nevű újságban jelentek meg Jochen Essernek, a németországi Zöldek szakértőjének a szájából. Mindenesetre nem lehettek alaptalanok Esser úr állításai, hiszen a berlini szenátus gyors ütemben 6 millió euróval csökkentette az évente számítógépekre és szoftverekre kiadható összegkeretet.

Az új berlini közigazgatási-pénzügyi rendszerbe egyedül 95 millió eurót fektettek be, míg a berlini rendőrség "Poliks-eljárás" nevű programja 43,7 millió euró támogatást kapott, ám az utóbbi még mindig nem tökéletes. De nem működik a 15 millió euróval támogatott lakossági nyilvántartó-rendszer sem, mint ahogy az egész Németországra később kiterjeszteni kívánt Fiscus adóprogram is úgy tűnik, csődöt mondott.

A szakértők a fő problémát a rossz koordinációban és a hiányos jogszabályi szigorban látják. Az utóbbira jó példa, miszerint egyáltalán nem biztos, hogy rettegnie kellett annak, aki a felsorolt projektekben beszállítóként vett részt és nem tartotta be a határidőket. Szintén hibásnak bizonyult az is, hogy nagyon sokszor az új, saját fejlesztésű termékek létrehozását erőltették, a már jól bevált, meglévő rendszerek helyett.

A Zöldek úgy vélik: itt lenne az ideje, hogy mind az információtechnológiai államtitkár, mind az információs technikákért felelős szövetségi tartományi hivatalok határozottabban irányítsák és felügyeljék az alájuk tartozó területeket. Az államtitkár elismerte a felvetett problémákat, de arról panaszkodott, hogy nincs elég befolyása a projektekre és a felhasznált eszközökre, illetve módszerekre.