Nemcsak a jetlag miatt érzik magukat az ideérkezők egy "különleges dimenzióban", hanem a város épületeinek, cirkuszi és táncos show-jainak, és természetesen Sin City, a Bűn városa kaszinóinak mindenható jelenléte “elvarázsolja" a mindennapok józanságához szokott konferenciajárókat. Éppen ettől a különleges egyvelegtől verhetetlen a város, ettől lett a technológusok Mekkája. Ezek a napi rendszerességgel érkező konferenciavendég-hordák iszonyú energiákat mozgatnak meg a városban, egészen különleges légkört teremtve, hiszen itt minden vendég otthon érzi magát, annyian érkeznek a nagyobb vilagszintű összejövetelekre. Például a CES (Consumer Electronics Show) - ra 110 ezer látogató körüli számot becsülnek - és mindannyian hasonló ritmusban, hasonló iparágak és cégek képviseletében rójuk az utcákat és vacsorázunk üzlettársainkkal az egészen kiváló helyi éttermekben. Ahol természetesen minden magára valamit adó üzletember steak-et eszik kaliforniai vörösborral öblítve le. Mintha a város csak arról az egy konferenciáról szólna, az elképesztő méretű szállodák és szórakoztató parkok azt a célt szolgálják, hogy a találkozók jól sikerüljenek és a szakmai bemutatók is elkápráztassák a közönséget. Érthető tehát, hogy még a legunalmasabb, szűken szakmai téma is nemcsak, hogy fogyasztható, hanem élvezhető ebben a környezetben. Arról nem is beszélve, hogy ilyen környezetben nyitottabban, befogadóbban működik az agy, új barátságok születnek (nekem például a Weather Channel egyik ügyvezetőjével a Bellagio és a Mandalay Bay közötti pár perces séta alatt sikerült megismerkednem, az egyik party-ról a másik felé igyekezve.)

Nem véletlen, hogy a fogyasztói - felhasználói elektronikai technológia ipar" itt kell, hogy tartsa egyik-másik konferenciáját, hiszen ezzel a háttérrel sokkal könnyebb üzleti sikert elérni, tárgyalásokat befejezni, mint egy átlagos helyszínen. A számok jól jelzik a sikert: ez a legnagyobb ilyen típusú rendezvény az Államokban, ahol mindenki jelen van, aki számít az iparban. 110 ország 2,500 kiállítója, 20,000-nél több új terméket mutat be. Az év legnagyobb médiaeseményének is ígérkezik a rendezvény: 4,000 újságíró 50 országból közvetít az eseményről. Akik persze panaszkodtak is az esemény méretére: a 3.2 millió négyzetlábnyi kiállítási terület majdhogynem kezelhetetlenül hatalmas meretű. Aki szelektálásra képtelen mindenevő az bajban van, mert ekkora területet szinte lehetetlen úgy bejárni, hogy közben ne csak a gyalogláson járjon az ember esze. Fontos, hogy a prioritások rendben legyenek, és tudja az újságíró, hogy mit keres és mire kíváncsi, különben elveszett a sokezer termék között (amik a maguk módjan mind érdekesek, hiszen különben nem hozták volna el erre a világszintű megmérettetésre azokat.)

Ebben a tudatállapotban, felszabadultan és a várostól megrészegülve lehet igazán kilépni a mindennapok rövid távú, taktikai problémáinak a nyomása alól és elgondolkozni stratégiai, hosszú távú lehetőségeken is. Mindezt pedig világszintű szakmai előadók víziói inspirálják, akik jól megférnek a szövetségi kormány csúcsvezetőivel a programban.

Az is segít persze a hangulat megteremtésében, ha egy szálloda tucatnyi emeletét a koreai óriás mobiltelefon-gyártó LG "Life is Good" reklámjába borítják, vagy ha az audiotermékeket bemutató pavilon (egy a 48 amerikai footballpálya méretű területen) leginkább egy luxusautó-kiallításra emlékeztet a fémesen ragyogó hangszórókkal kitömött autócsodákkal.

Mi a CES általános üzenete?

A hivatalos üzenet technológiai jellegű: minden valamire való termék network-ben gondolkozik. A telefon beszél a riasztóberendezéssel, az autóban utazó csecsemő kamerán keresztül nézegetheti az autót vezető mama képét, hogy neki ne kelljen a forgalomban veszélyesen hátrafordulnia, ha a csemetéjével akar beszélni, az egyik szobában elkezdett tévéadást a másikban be tudja fejezni.

Az árak zuhannak, a minőség emelkedik, az amúgyis sokfunkciójú tárgyak egymással kommunikálva egészen hihetetlen dolgokra képesek. Az egyik ilyen értelmes új háztartási gépezet a hűtő - sütő: az egész nap hűtőként üzemelő dobozt a háziasszony hazafelé vezetve a mobiltelefonján felhívja, amitől a hűtőből sütőbe kapcsol a gépezet és mire hazaér a család az étel frissen sütve készen áll.

A nem általános hangulat viszont nagyon sokat elárul a 8.2%-kos GDP növekedésű amerikai gazdaság dinamizmusáról: az optimizmus, az energia kézzel fogható volt a kiállítás minden sarkában, a shuttle buszokra várók mérföldes sorai között vagy a kiállítás tévécsatornájának a riportjait nézve éjjelente.

Korea es Kína

Igen, köztudott, hogy az Egyesült Államok és Japán cégei gyártják a világ GDP-jenek 45%-át, amihez képest minden más régió csak másodhegedűs. Viszont minőségben és vállalkozói szellemben az alcímben szereplő két ország kiemelkedik az átlagból.

Korea es Kína nagyon megtanulták marketingolni magukat. Jól megszerkesztett, majdnem hibátlan angolsággal szövegezett brosúráik az amerikai ízlésnek megfelelően adják el a termékeket. Korea, melynek termékei távoli másodikként a nagy testvér Japán mögött alacsonyabb minőséget olcsó áron jelentettek, mára kinőtte magát, és a világ legnagyobb flatpanel tévéképernyőjét már Koreában készítik, nem pedig Japánban. A minőség meghatározó a nemzetközi pavilon koreai termékei között: hibátlan design, elfogadható ár, és üdítő kreativitás. Nekem a legjobban az a vagyonvédelmi termékük tetszett, amelyik a mobiltelefonra sugározza a betörő képét, mivel a riasztó berendezés azonnal hívja a távol levő tulajt. A tulajnak lehetősége van elbeszélgetni azzal, aki betört a lakásába a beépített mikrofonon keresztül, amellett persze, hogy a rendőrségre is küld a rendszer email-t és videó-ra is veszi az eseményt (amit magától értetődően a web-en megtekinthetnek szintén élő adásban a családtagok.)

A kínaiak (amin immár Hong Kong-ot is értjük) sok apró érdekességgel jöttek elő, amik egyszerűségükben voltak nagyszerűek. Ilyen például az “air technology"-t alkalmazó, laptop-ot és minden más elektromos berendezést szállító táskagyűjtemény, ami gyakorlatilag széttörhetetlen , a vállra téve a legnehezebb súly is elviselhetővé válik a puha gumitalpak közé beilleszkedő levegőnek köszönhetőn, illetve ha esetleg víbe zuhan a táka,akkor ott automatikusan fennmarad a vízfelszínen úszva a megszokott süllyedés helyett.

Laszlo Horvath

President, ActiveMedia

www.activemedia.com