James Zagel bíró "semmi okát nem látta", hogy felülbírálja az augusztusi verdiktet. A kiegészítésre visszautalt ügyben az ítélet most részletesen sorol fel olyan érveket, amelyeket az előző ítélet nem fejtett ki, de, ismét idézzük a bíró véleményét, "bár az indokolásom most kényelmetlenül hosszú lett, nem a kényelmem számít."

A történet 1999-re nyúlik vissza, amikor az Eolas Technologies kis fejlesztőcég benyújtotta első keresetét az óriás ellen. A jogsértést abban kérte kimondani, hogy a Universíty of California (UCLA) szellemi tulajdonát képező és az Eolas által már 1993-ban, az internet hajnalán szabadalmaztatott eljárás teszi lehetővé médiatartalmak plug-inok és appletek futtatásával való megjelenítését az Internet Explorer keresőbe meghívott weblapokon. A mostani perben a UCLA is társfelperes, ha az ítélet jogerőre emelkedik őt illeti a kártérítés 25 százaléka.

Az Eolas többször is kinyilvánította peren kívüli megegyezési szándékát, és ezt most is fenntartja, de a Microsoft a minden eszközzel való harcot választotta. Az általa fizetett programozók tömegei bújják a korábbi kódokat, hogy találjanak olyan szoftverrészletet, amely az Eolas-szabadalom előtt keletkezett, és ily módon megsemmisíti annak újdonságát, esetleg egy korábban közzétett publikációra leljenek. Sikerült az USA Szabadalmi és Védjegyhivatalát is rábírnia, hogy kezdjen újabb újdonságvizsgálatot. Újabb IE-változatok is megjelentek, amelyekkel esetleg sikerül megkerülni egyes inkriminált részeket.

Az Eolas szerint ez a szabadalomsértés tette lehetővé a Microsoftnak az AOL Time Warnerrel való peren kívüli megegyezést is Netscape-ügyben, ami a Microsoftnak potom 750 millió dollárjába került.

A mostani ítélet jogi szakértők szerint meggyorsíthatja a fellebbviteli eljárás megindítását. A Microsoftnak 30 napja van a fellebbezés benyújtásáig, de az ítélet már most 45 millió dollár azonnali befizetésére kötelezi.