A fentieket olvasva akár örvendezhetnénk is, de - a régi vicc szerint - szemlélet kérdése, hogy a vízzel 50%-ig töltött poharat félig telinek vagy félig üresnek látjuk.

Az internetpenetráció 3-4% közötti növekedése a szélessávú kapcsolatok arányának ígéretes növekedésével együtt sem közelítette hazánkat érdemben az európai átlaghoz. A kormányzat, a közigazgatás és az egyes ágazatok informatikai beruházásai a tavalyi évben lassultak, amely fokozta a lemaradásunkat az unió országaihoz képest.

Az IDC kutatásai szerint 2003-ban világviszonylatban 1,9%-os növekedés történt az IT-piacon, a következő 5 év átlagos növekedési rátáját azonban 5-6% közé jósolják. Magyarországon a számítástechnikai eszközök piaca az IVSZ előzetes becslése szerint 14-18%-ot, a szoftverpiac 12-14%-ot, a távközlési piac 6-8%-ot, az internetpiac pedig 20 és 25% között nőtt az előző évhez képest. Ezek - az egyes piacokon bekövetkezett egységárcsökkenésekkel együtt - összességében mintegy 10%-os bevételnövekedést hoztak a magyarországi ITC-piac vállalkozásainak. Az általános gazdasági recesszió következtében az állam és a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai nagyberuházásokat, amelyek a magyar informatikai cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek.

Az információs társadalom építésében egyre élénkülő nemzetközi versenyt tekintve hazánk pozíciói romlottak. A rendelkezésre álló, a különféle mérőszámok miatt nehezen összevethető, hazai és nemzetközi kutatások tükrében Magyarország az információs társadalom kiépítésében egyre inkább lemarad, nem csupán a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. Itthon 25% körüli az internetpenetráció, amely évente 3%-ot nő (WIP 2003), ez az érték jelentősen elmarad az Európai Unió 50% körüli átlagához képest. Több kutatóintézet egybevágó mérései szerint a régió vezető országa Ausztria, ahol a lakosság 53%-a internethasználó, ez a szám Szlovénia esetében 50%, Csehország esetében 33%. Magyarország éppen csak megelőzi Romániát, de elmarad Szlovákia és Horvátország mögött. (Infinit: Internetpenetráció, KÓD Gazdasági- és Médiakutató Intézet). A TNS kutatásai szerint a vizsgált országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatában.

Magyarország általános, innováció és technológia tekintetében megítélt versenyképessége az utóbbi évben romlott a korábbi időszakhoz képest. A Világgazdasági Fórum kimutatása alapján az ország technológiai versenyképesség tekintetében 10 helyett vesztett, a 31. helyre csúszott vissza a ranglistán. Megelőztek bennünket olyan országok, mint Szlovákia és Csehország. Az első félévben nem indult érdemi méretű állami nagyprojekt, ami igen jelentős egy olyan piacon, ahol 30-40%-os az állam szerepe.

A kormányzat tevékenységéről szólva a 2003-as év eredményei között említhető az új elektronikus hírközlési törvény, amely új verseny-, jogi és együttműködési kereteket biztosít a távközlési szolgáltatók számára. Az IT-szektornak ez előrelépést jelent, hiszen kiegyensúlyozottabbá és a felhasználók számára érzékelhetően olcsóbbá teheti a távközlési szolgáltatásokat. Ugyancsak jelentős eredménye a tavalyi évnek az eEurope program célkitűzéseivel összhangban elkészült Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amelynek elkészítésében az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is intenzíven részt vett. Ezenkívül elindult néhány nagyon fontos program, például a Sulinet Expressz, amelynek keretében 20 milliárd forint feletti forgalom mellett körülbelül 25 ezer darab számítógép és százezres nagyságrendű egyéb elektronikai, informatikai termék került a fogyasztókhoz. Magyarországon 2003-ban az IDC szerint 290 ezer PC fogyott el. Ez mindenféleképpen nagyon komoly lökés, hiszen Magyarországon a háztartási számítógép-elterjedtség meglehetősen alacsony, 33 % körüli, amely a program segítségével közelíthet az európai uniós átlaghoz.

Az idei évben induló Közháló-Sulinet program - azáltal, hogy több ezer új iskola, intézmény és közösségi hozzáférési pont számára biztosít nagy sávszélességű internetcsatlakozást - már 2004-ben érzékelhetően hozzájárulhat Magyarország digitális felzárkóztatásához.

A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának pályázatai - melynek előkészítésében és véleményezésében az IVSZ is részt vett - már idén több mint 8 milliárdos forrást csatornázhatnak a szektorba.

Az IVSZ jelentős hangsúlyt helyez a magyarországi IT-szektor hatékony képviseletére az Európai Unióban, idén harmadik éve tagja, éppen igazgatósági tagja is az EICTA szervezetnek. Az IVSZ folytatja azon törekvését, hogy a magyar gazdaság versenyképességét segítse elő az Európai Unióban, valamint biztosítsa hazánk előkelő helyét a globális munkaerőpiacon. E célok elérésében elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az ipar, az állam, és a civil társadalom együttműködése. "Az információs gazdaság fejlesztése 1 százalékos GDP-növekedéssel járulhat hozzá Magyarország makrogazdasági mutatóinak javulásához" - mondta Kóka János, az IVSZ elnöke. Ennek elérése hangsúlyozottan nem csak IHM-feladat, hiszen egyszerre kell élénkíteni a keresletet, a kínálatot, a tartalmat, a hozzáértést és az e-bizalmat. Itt a többi tárca mellett kiemelt szerepe van az IHM, a GKM, a BM, a KüM, az OM és az ITDH együttes erőfeszítéseinek.

Az információtechnológiai együttműködést szorgalmazó távol-keleti útján a kormánydelegáció tagjaként részt vett Kóka János ígéretes kapcsolatnövekedésről számolt be mind a magyar termékek megismertetésében, mind a hazánk földrajzi és regionális politikai helyzetét kiaknázni akaró, tőkeimportot és magyar munkaerő foglalkoztatását ígérő érdeklődésben.

Az út tanulsága volt az is, hogy az információtechnológiában óriási léptekkel fejlődő meglátogatott országokban, Kínában, Indonéziában, Szingapúrban, Malajziában, na meg a "bezzegként" emlegetett európai Íroroszágban mind működnek olyan önálló jogkörű hivatalok (ügynökségek), amelyek felelősek az IT-ipar és az információs társadalom fejlődéséért és ehhez forrásokkal is rendelkeznek.