Az alkalmazásfejlesztés piacától mintegy 5-10 százalékos növekedés
várható idén - jósolja Verseghi-Nagy Miklós, az IQSYS Rt. ügyvezető igazgatója.
Egyre nagyobb szükség lesz a cég pályázói tapasztalataira a kis- és
középvállalati szférában, a kormányzati megrendeléseknél pedig inkább a
hangsúlyok EU irányú eltolódása, mintsem az egyértelmű visszaesés lesz a
jellemző.
Az ipari, kereskedelmi, közmű, valamint a távközlési ágazat nagy
szereplői számára a legkézzelfoghatóbb változások az alkalmazásintegrációk területén
várhatók. Egyre több nagy cég jön rá, hogy a korábbi, "kesze-kusza"
informatikai állapotok pénzt és időt vesznek el az érdemi munkától, ezért mind
vonzóbbak számukra a már elérhető, kiforrott integrációs eszközök (EAI). A
technológiák konszolidációja során ez a két vonulat képezi a fejlődés fő
irányát. Várhatóan a különböző üzleti intelligencia megoldások, vezetői
információs rendszerek népszerűsége is tovább növekszik. Épp ilyen kedvező
jelenség az is, hogy az adatminőség egyre hangsúlyosabb szempont lesz a
különböző vállalkozások számára. Növekszik az igény a vállalati dokumentum-, tartalom-
és tudáskezelési megoldások iránt.
Zavartnak tűnik viszont a kis- és középvállalati szegmens. Ezen
vállalatok közül sokan nem értik, hogy miért kapnak ugyanarra a megoldandó
feladatra 5, és 50 millió forintos ajánlatot egyaránt. Sokan nem értik azt sem,
hogy mi a különbség adatbázis és adattárház között. Körükben a magas színvonalú
szolgáltatások iránti igény csak fokozatosan alakul ki, de az elérhető uniós
pénzek sokat lendíthetnek majd ezen. A 2004-es év nagy kérdése, hogy a
felhasználói oldal fogadókészsége meglesz-e a támogatások igénybevételére.
Technológiai szempontból a "küzdelem" a Java J2EE és a Microsoft .NET rendszerek
alkalmazása között "dúl" majd. Erős a tendencia, hogy az integrációs és az új
alkalmazások fejlesztő- és futtató környezete egy egységes platformot képezzen.
Megjelent a piacon az egységes vállalati infrastruktúra platform, ami
alkalmazásszerver, portál, integráció bróker és fejlesztő eszköz együttese.
Az IQSYS állam- és közigazgatási üzletágának tapasztalatai kettősek. Örvendetes, hogy az uniós csatlakozás több olyan informatikai beruházást is magával hoz, amelyek biztosan erősítik majd a keresletet. Példának okáért bizonyos EU-s jelentések használata minden tagállam számára kötelező, és csak elektronikus úton képzelhető el. Ugyanígy a csatlakozás hozománya lesz, hogy különböző európai alapok (strukturális, kohéziós), államigazgatásra fordítható forrásai szintén az informatikai beruházásokra költenek majd (e-kormányzati fejlesztések, kormányzati infrastruktúra fejlesztés). Ettől a két ténytől is a piac erősödése várható.
Aggodalomra az adhat okot, hogy az idei évben kezdődő, bizonytalan
idejű költségvetési megszorítások a fenti, kedvező áramlatok ellenében hatnak. Több
közigazgatási megbízást az utóbbi időben visszavontak, illetve a korábbi
tervekkel ellentétben nem indítottak el. Mindezek ellenére a piac bizakodó, és
a szereplők remélik, hogy ez a két, ellentétes áramlat végül a kívánt növekedés
irányába mozdítja el az idei év mérlegét. A 2-5 éves, középtávú kilátások pedig
egyértelműen kedvezők. A korábbi visszaesést minden bizonnyal fellendülés
követi, az ágazatba áramló uniós pénzek néhány éven belül biztosan kompenzálják,
vagy megfordítják a megszorítások következményeit.
A 2003-ban tapasztalt gazdasági visszaesés a banki szektort nem
érintette, ezért várható, hogy az IT jellegű beruházások iránti hajlandóság nem
csökken. Szintén keresletet generálnak a tavalyi év bankfelvásárlásai, melyek
kedvező hatását a piac 2004-ben érzi majd igazán. További feladat a
pénzintézetek számára a BASEL II. hitelminősítési rendszerre való felkészülés.
Természetesen ez is informatikai fejlesztéseket igényel. Nyitott még a kérdés,
hogy a csatlakozást követően milyen rendszerbevezetésekre, átalakításokra kerül
majd sor, és a külföldön honos anyavállalatok mennyiben terjesztik ki saját
rendszereik alkalmazását Magyarországi érdekeltségeikre.