A gyermekek biztonságosabb internethez való jogának védelme az információs társadalom valamennyi szereplőjének közös felelőssége, ugyanakkor az állami szabályozás helyett a hangsúlyt elsősorban az EU-konform önszabályozó mechanizmusok és civil kezdeményezések támogatására, a tájékoztató és képzési programokra, a felvilágosításra és ismeretterjesztésre kell helyezni - hangzott el a Barátságos Internet Fórum (BIF) mai konferenciáján.

A hazai digitális tartalmak fejlesztését és terjesztését, valamint az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentését és a tiltott tartalmak visszaszorítását célzó Barátságos Internet Fórum létrehozói a biztonságosabb internetezés érdekében - az Európai Unió pályázati kereteire és egyéb forrásokra támaszkodva - az EU által követett fő cselekvési irányokat szeretnék meghonosítani Magyarországon. Terveik között szerepel a tiltott tartalmak visszaszorítását támogató ún. "forró drót" (telefonos tanácsadás) szolgáltatás működtetése, az önszabályozás, szakmai összefogás erősítése, a területtel összefüggő felvilágosító, ismeretterjesztő, kommunikációs tevékenység megszervezése, valamint az EU-ban már létező tartalomminősítő és -címkéző rendszerek meghonosítási lehetőségének vizsgálata.

A konferencián felszólalók (közigazgatási szakemberek, tanárok, informatikusok, az internet és a média szabályozási kérdéseivel foglalkozó jogászok, civilek és üzletemberek) szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy mindenkinek, így a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy kihasználják az internet előnyeit, ezért az őket megillető valamennyi jogot az interneten is biztosítani kell számukra. Rendkívül fontos ugyanakkor az is, hogy a kiskorúak káros tartalmaktól való távol tartása semmilyen körülmények között ne vezessen a szólás- és az információ szabadságának korlátozásához.

Egyetlen felszólaló sem vonta kétségbe annak az EU-s alapelvnek a mindenkori érvényre juttatását sem, hogy ahol az államnak nincs szabályozói szerepe, ott ne is akarjon szabályozóként fellépni, hanem bízza azt rá a piaci és civil önszabályozó mechanizmusokra. A BIF szervezői kezdeményezték, hogy készüljön átfogó elemzés annak feltárására, hogy az államnak az információs társadalom feltételeinek kialakítása érdekében mely területeken vannak még primer, az internetet közvetlenül érintő jogszabály-alkotói, szabályozói feladatai, illetve melyek az egyértelműen az önszabályozás körébe utalható kérdések. Felvetődött egy ennél is átfogóbb, a teljes magyar joganyagot az információs társadalom szempontjából "átvilágító" projekt elindításának a lehetősége is.

A konferenciát a Safer Internet Day nevű nemzetközi rendezvénysorozat részeként szervezték meg az IHM támogatásával a Barátságos Internet Fórumot létrehozó szervezetek: a hazai informatikai szervezeteket tömörítő Inforum, illetve a tartalomtulajdonosokat és -szolgáltatókat képviselő Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) és Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE). Ezen a napon a világ 15 országában, így például Ausztráliában, Bulgáriában, Dániában, Hollandiában, Németországban, Norvégiában és Nagy-Britanniában tartanak a budapestihez hasonló szakmai fórumokat. A BIF - az előzetes tervek szerint - minden évben megrendezi ezt az eseményt.

Az A38 állóhajón megrendezett konferencián a BIF alapító szervezetei, illetve az IHM képviselői mellett az elektronikus környezettel foglalkozó jogászok, kommunikációs szakértők, szakmai, illetve civil szervezetek és cégek képviseltették magukat. Részt vettek a beszélgetésekben a leginkább érintettekkel, a gyerekkel foglalkozó pedagógusok, továbbá az Oktatási Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Országos Rádió és Televízió Testület és a rendőrség munkatársai is.