A
most véget ért előválogatás eredményeként az Eutelsat (Eutelsat, Hispasat,
LogicaCMG és AENA), az Inavsat (Inmarsat Ventures, EADS Space és Thales),
valamint a Vinci Concessions, az Alcatel Participations és a Finmeccanica
társaságokból álló konzorcium maradt versenyben. A koncessziós pályázatra
jelentkezett csoportok mindegyike néhány vezető társaságból áll, amelyekhez a
legkülönbözőbb ágazatokat képviselő számos kisebb vállalat - köztük
pénzintézetek, illetve a műholdas rádiónavigáció alkalmazásaival foglalkozó
cégek - társultak.
A
bizottság nagyon bátorítónak ítélte az előszűrési szakasz eredményeit, amelyek
azt bizonyítják, hogy a magánszektor hajlandó tetemes tőkét befektetni a
Galileo-program megvalósításába. A három konzorcium egyikének sincsenek
kétségei afelől, hogy a Galileo jelentős bevételeket tud termelni, s ezért
beruházásaik tetemes hányadát készek saját forrásaikból finanszírozni.
A
Galileo Közös Vállalkozás tavaly októberben írta ki a pályázatot a majdani
üzemeltetés koncessziójára. A kiválasztási folyamat két szakaszban zajlik: a
jelentkezők megszűrése után a második lépcsőben bonyolítják le a
tulajdonképpeni versenytárgyalást. A vállalkozás és a bizottság illetékeseinek tájékoztatása
szerint ez már a nyár elején elkezdődhet.
Brüsszeli
számítások szerint a rendszer teljes kiépítése több mint 100 ezer munkahelyet
teremthet, és évi 9 milliárd eurós üzleti lehetőségeket jelenthet az ebben
szolgáltatások nyújtásával, illetve felszerelések szállításával bekapcsolódó
vállalatok számára. A közös vállalkozás azt várja a koncessziós jog majdani elnyerőjétől,
hogy a fejlesztési és telepítési szakasz összesen mintegy 2,2 milliárd eurósra
becsült beruházási költségeinek a kétharmadát fedezze.
A
koncessziós időszak magában foglalja a rendszer (2006-2007-re tervezett) üzembe
helyezésének, majd várhatóan 2008-tól kezdődő működtetésének a szakaszát. A
koncessziós szerződés alapján a megbízást elnyerő magánvállalkozás lesz felelős
a Galileónak az előírt műszaki követelményekkel összhangban álló
működtetéséért.
A
gyakorlatban ez körülbelül 30 távközlési műhold Föld körüli pályára állítását,
valamint a földi állomások hálózatának kiépítését és üzemeltetését jelenti. A
koncesszió jogosultjának befektetései a rendszer szolgáltatásaitól remélt
jelentős kereskedelmi bevételekből térülhetnek meg.
A
Galileo az EU-tagországok eddigi legnagyobb szabású közös műszaki vállalkozása,
amelynek egyik fő célja az, hogy Európa a műholdas helyzetmeghatározásban és
rádiónavigációban függetleníthesse magát az Egyesült Államok GPS- (Global
Positioning System) rendszerétől. Ez ingyenes ugyan, de a hadsereg ellenőrzése alatt
áll. A Galileót alapvetően polgári alkalmazásokra szánják, szolgáltatásaiért
pedig fizetni kellene.