Egy biztos. Ma már a Hustler sem az, ami az induláskor volt, hanem egy hatalmas multimédia-birodalom, webhelyekkel, digitális kiadványokkal, off és online kaszinókkal, áruházi láncokkal stb. És mindez olyan menedzsertől, akinek még felsőfokú diplomája sincs. Sikereinek, persze, barátja és ellensége egyaránt van. Egy biztos, a felnőttes tartalom egyik meghatározó egyéniségéről van szó, de az iparágat korántsem egyetlen személy vagy csoport tudja befolyásolni a világhálón.

A Wired arról faggatta Flynt, miként alakult a populáris pornóipar sorsa a világhálóra történt rálépése óta, és ez hogy függ össze az amerikai szólásszabadság mai problémáival.

Flyn elmondta, hogy míg 1980-ban az üzletének 80 százalékát tette ki a nyomdai kiadás, addig ma mindössze 20 százalék. A többi digitális tartalomipari termékből és szolgáltatásból ered. Van aki megértette az idők szavát, és időben váltott ebbe az irányba, van aki nem. Ezért ment tönkre például a PentHouse, amely meg akart maradni a papírnál. A Hustler már 1990 táján megérezte az idők szelét és váltott. A technológiára tehát oda kell figyelni, de önmagában ez még nem biztosítja a sikert.

Erre a Wired riportere az egyik legfrissebb technológiai irányzatról tett föl kérdést. A WLAN rádiós hálózati technológia futótűzként terjed, ami ráadásul szélessávú átvitelt tesz lehetővé, kiváló minőségű digitális tartalom közvetítésére is alkalmasan. Ez milyen hatással lesz a pornótartalom terjedésére? Flynt szerint ez valami európai fellángolás, Amerikában egyelőre nem terjed, de odafigyelnek rá, mert rendkívül rugalmas technológia, elérve az utolsó kis mobiltelefon képernyőjét is.

Ezután kevésbé érdekes amerikai problémákról beszélnek, majd kitérnek az elnökválasztási év problémáira. Bush nem éppen jól indul a csatában, így lehet, hogy a nyulat a kalapból azzal próbálja elővarázsolni, hogy elkezd a felnőtt tartalomra vonatkozó törvénykezést erőltetni, a hagyományosan családcentrikus amerikai társadalmat lelkiekben ezen a ponton bombázva. Ebbe a sorba illik a cikk elején emlegetett Patriot Act törvényjavaslat is a digitális tartalmak rendszabályozásáról. Lényege, hogy aki szándékosan félrevezető adatokat ad meg egy online világhálós regisztráció alkalmával, az akár börtönbe is kerülhet. Flynt ezzel kapcsolatban Benjamin Franklint idézi, aki egyszer azt mondta, hogy ha a szabadságot feladjuk a biztonságért, akkor végül semmi sem marad a markunkban.

A vita tehát a szabadság megtartásának a mértéke körül zajlik, de a honatyák végül meg fogják szavazni a törvényt, mert bigott módon Amerikát akarják védeni. Többek közt azért, mert maguk sem értik, hogy ez nem csak az arab, távol-keleti vagy más világbeli csalókra vonatkozik, hanem rájuk is (sic!). A világháló nem lát se bőr színt, se országhatárokat. Mellesleg, a legnagyobb csaló áradat épp az USA-ból tör a világhálóra (a cikkíró ezt egy cikkben már föltárta).

További részletek az eredeti cikkben!

A papír Wired Magazin cikkére a Wired News online hírportál hírlevele hívta fel a figyelmet. Érdemes a Wired News regisztrált tagjává válni, mert a digitális kor rengeteg érdekes, szerteágazó információjáról hoz hírt a postaládánkba.