Nehéz kérdések ezek, és ha egy kérdésre nincs meg valamely lexikonban a válasz, ha netán bizonyos problémákra többféle felelet is adható, és nincs egyértelműen meghatározott, lehetőleg jól kitaposott út, akkor sokan rögtön taposnák - no nem az utat, hanem azt, aki a szabadabb, tágabb értelmezést preferálja.
Szabályozzunk! - erősödik fel a még el sem halkult kórus, azon emberek népes tábora, akik csak az egyértelmű útjelzők között mozognak otthonosan. Tiltsunk! - kontrázik rá a vérmesebb tábor, amelynek amúgy is bögyében van az internet, hiszen állandóan kibújik minden szabályozás alól, és itt renitenskedik már megint.
Végezzünk el egy gondolatkísérletet!
Szabad-e otthon anyósunknak, férjünknek, testvérünknek elmondani, hogy mennyi a személyre szabott nőgyógyászati kezelés ára? Szabad-e a kórteremben megkonzultálni ketteskével és négyeskével, hogy ők mennyit adtak a szülés levezetéséért a főorvosnak, és mivel hálálták meg a nedves kendő behozatalát a főnővérnek? Nem tudom, hogy szabad-e, de ha esetleg nem, próbáljon valaki ilyen közegben érvényt szerezni a tiltásnak!
Menjünk tovább: szabad-e levelet írnom ismerőseimnek erről a témáról? Ha így tennék fel a kérdést, a személyiségi jogokra annyira ügyelő ombudsmannak biztos eszébe jutnának olyan fogalmak, mint levéltitok, miegymás, és azt mondaná: azt írok, amit akarok.
De mi történne, ha hirdetést adnék fel a Népszabadságban, hogy levelezőpartnereket keresek, és mivel most voltam kórházban, elsősorban olyanokkal szeretnék levelezni, akiknek szintén vannak tapasztalatai a betegekkel való bánásmód és az előre fizetett hálapénz összefüggéseiről?
Nos, itt már ütközhet a levelezési szabadság azzal a jogszabállyal, hogy még levélben sem lehet rágalmazni másokat, de bizonyosan nem tiltható be egy ilyen közösség önszerveződése, legfeljebb konkrét bűncselekmény gyanúja esetén lehetne vizsgálatot indítani.
És ha a levelezéshez nem a postát, hanem az internetet használom? Netán mindjárt indítok is egy ilyen levelezőlistát? Szerintem még mindig nem kérdőjelezi meg senki, hogy mindezt szabad, főleg, ha a levelezőlista nem nyilvános.
Nos, a Hálapénz.hu weboldal egyetlen lépéssel ment túl ilyen típusú levelezőlista keretein: az érdekeltek nem levélben, hanem fórumon cserélték ki tapasztalataikat.
Kérdezem én: levelezőlistán szabad, fórumon nem?
Természetesen minden eszköz alkalmas bűnelkövetésre: ha olvasói levélben teszem szóvá egy napilapban valamelyik orvos etikátlan magatartását, akkor - ha nem tudom bizonyítani állításomat - ugyanúgy beleesem a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűnébe, mintha egy internetes fórumon teszem ezt. De ha igaz az olvasói levél tartalma, és igaz a fórum minden állítása, akkor beszélhetünk bűnről? És ha nem igaz, akkor büntetnek, vagy büntetik a fórum működtetőjét? Ha beleolvasunk az internetes fórumokba, láthatjuk, hogy nemcsak az orvosokról, hanem a politikusoktól a színészekig, a valóságshow-kban feltűnő percemberkéktől a közepes zsurnalisztákig mindenkire ráhúzzák a vizes lepedőt, és bizony nincs az a személyiségi jog, amely ettől megvédené a közszereplőket! Ki tudja, talán egy-két esetben még egy személyiségi jogi per is megállna a lábán, de szinte bizonyos, hogy a jogi oltalom keresésénél egyszerűbb, ha beszállunk az adott topicba, és érvekkel cáfoljuk a hamis állítást, saját magunk állunk ki a becsületünkért. Tudom, ha mondjuk a szemközti szomszéd minden érvünk dacára rendszeresen sértéseket fest a kerítésére, hogy minden arra járóval tudassa: mi hülyék vagy éppen korruptak vagyunk, előbb utóbb "berágunk", és feljelentjük, de ehhez az internet esetében sincs szükség külön jogszabályra, csak itt a szomszéd kerítését weboldalnak hívják...
Szóval a magam részéről sajnálom, hogy a Hálapénz.hu működtetői visszavonulót fújtak, és biztos vagyok abban, hogy lesz sok-sok ehhez hasonló oldal, mondjuk lesz Korrupció.hu, Engem-itt-átvertek.hu, sőt Az-ilyenek-szarják-le-a-vécét.hu is, mert a nép az athéni demokrácia óta keresi a társadalmi véleménycsere alkalmatos eszközét, és most, amikor megtalálta, nem fogja engedni, hogy kiverjék a kezéből!