- 1990-ben öt alkalmazottal alapítottam a céget. Most úgy 500-an lehetünk - mondja Florin Talpes számítástechnikai szakember, az egyik legnagyobb román programfejlesztő cég, a Softwin vezetője.

Kelet-Európa informatikai ipara szabályos aranylázban ég a rendszerváltás óta. Nyolc kelet-európai ország idei uniós csatlakozásával, amit 2007-ben két újabb országé követ, a fejlődés
határa a csillagos ég.

A European Information Technology Observatory (EITO) nemrégiben összeállított tanulmánya szerint a kelet-európai informatikai szektor folyamatos és egyenletes növekedésben van. Az idén a piaci forgalom több mint 10 százalékkal 12,7 milliárd euróra duzzad, a 2003-as 9 százalékos bővülés után.

Annak ellenére is, hogy Kelet-Európában a lakosoknak mindössze 17 százaléka használja az internetet, szemben az EU mintegy 50 százalékos átlagával, az informatikai fejlesztésekben az egykori "keleti tömb" országai élen járnak.

Prágától Szófiáig jól képzett és nyugati kollégáik fizetésének ötödéért-harmadáért dolgozó szakemberek tömege vonzza a nyugati programfejlesztő vállalatok helyi befektetéseit, többnyire közös vállalkozásban helyi informatikai cégekkel.

A német Siemens decemberben jelentette be tervét informatikai kutatási és fejlesztési tevékenysége egyharmadának, mintegy 10 ezer munkahelynek az áttelepítésére Kelet-Európába.

Szlovéniában, a térség leggazdagabb országában a Hewlett-Packard helyi partnere, az 500 alkalmazottal dolgozó Hermes Softlab az ország legnagyobb szoftvercégévé nőtte ki magát. A vállalat munkáinak 75 százaléka exportra készül. - Tervünk a térség legnagyobb rendszerintegrátor vállalatának létrehozása - jelentette ki Oliver Carron de la Carriere, a Softlab ügyvezető igazgatója. - Ha sikerül, jelentős szerepre teszünk szert az EU-ban is - mondta.

Kelet-Európa nem annyira olcsó, mint India, ahol "call center" és programfejlesztő vállalkozások szolgálják ki nyugati megrendelőket. Szakmai elemzők szerint azonban a nyugat-európai vállalatok számára sokkal kedvezőbb lehetőségeket nyújt Kelet-Európa az ottani munkaerő francia, német, spanyol és olasz nyelvtudása miatt, valamint hogy nem
okoz problémát eltérő időzóna.

Nyugati cégek kutatási és fejlesztési központokat létesítettek már a térségben egyszerű bérmunka-kihelyezés helyett, ami azt jelenti, hogy kevésbé lesznek hajlamosak továbbállni, amint a bérek az EU-csatlakozás után emelkedésnek indulnak. - A költségelőny sorvadóban van ugyan, de néhány évig még lehet számolni vele - állítja Henning Esskuchen, az Erste Bank informatikai elemzője.

A Deutsche Post gyorspostás leányvállalata, a DHL Prágát választotta európai technológiai központjának, miközben olyan nagy multinacionális cégek, mint a Nokia, az Ericsson, a SAP, az Alcatel, a Siemens, a Motorola és a Hewlett-Packard Magyarországon, Romániában és Bulgáriában építettek ki hídfőállást maguknak. A küszöbönálló EU-csatlakozás más vállalatok számára is szélesre tárja a kaput.

A szakemberek iránti igény ugrásszerű növekedése azonban komoly gondot okozhatnak a munkatársaikat megtartani igyekvő vagy frissen végzett egyetemistákat alkalmazni akaró helyi kisvállalkozásoknak, mivel a "nagyok" lényegesen kedvezőbb ajánlatokkal elhalásszák majd előlük a legjobbakat.

Egyes kelet-európai vállalatok helyi tőkére és tehetséges szakemberekre építve - akik közül nem egy saját maga épített számítógépet és fejlesztett hozzá programot a szocialista rendszer korlátozott technológiaimportja idején - eredeti ötletekkel és termékekkel vívtak ki maguknak elismerést nyugaton. - Ezeknek az innovatív vállalkozásoknak nem esik majd nehezükre speciális piaci területeket megnyitni a nyugati piacon - véli Esskuchen.

Ilyen ilyen különleges igényt elégít ki a magyar Graphisoft is, a világ második legkeresettebb építészeti tervezőprogramja, az ArchiCAD gyártója, valamint a román Softwin, amelynek BitDefender vírusvédelmi programja a második legsikeresebb termék a francia piacon.

Tavaly a Microsoft megvásárolta a román GeCAD vírusirtó gyártó cég szellemi termékének és technológiájának a tulajdonjogát, a saját termékei biztonságának növelése érdekében.

Románia távközlési miniszterhelyettese, Adriana Ticau úgy becsülte, hogy a román programfejlesztő-gyártó ipar árbevétele tavaly 50 százalékkal 764 millió euróra nőtt. Az irányzat egész Kelet-Európában megfigyelhető, miközbeny a térség országai - készülvén a csatlakozás kihívásaira - folyamatosan fejlesztik informatikai infrastruktúrájukat, ami jelentős növekedéshez segíti informatikai vállalatikat. Viszonylag kis mérete ellenére Kelet-Európa a világ egyik legígéretesebb informatikai piacának számít.