A Gmail ezer megabájtnyi helyet kínál, noha a szokványos ingyenes levelezőrendszerek 4-6 megabájt tárolókapacitást nyújtanak csupán. A Google ezt a hatalmas kapacitást célzott reklámból akarja finanszírozni, s ehhez szükséges a tartalmak kiértékelése. Ha tehát valaki egy barátjával a nyári szabadságról vált e-maileket, akkor a rendszer ehhez hozzáteszi egy utazási iroda vagy egy légitársaság hirdetését.

A Google azt hangsúlyozza, hogy a maileket csakis számítógépek olvassák. Az adatvédők szerint azonban ez így is sérti a magánszférát, amennyiben a gépek nem csak azokat a maileket olvassák, amelyeket a Gmail-nál bejegyzett, vagyis a szerződés feltételeit elfogadó ügyfelek küldenek, hanem azok levelező partnereinek üzeneteit is.

Aggasztónak találják az adatvédők azt is, hogy a jelek szerint a Google még tárolni akarja a maileket azt követően is, hogy a felhasználó azokat törölte. Tény viszont, hogy mindehhez megerősített spamszűrést ígér a Google.

A Központ a demokráciáért és technológiáért elnevezésű szervezet nevében Ari Schwarz a The new York Times című lap internetes kiadásában úgy vélekedett, hogy az egész Gmail-terv meglehetősen rémítő. Chris Hoofnagle, az Elektronikus magánszféra információs központ elnevezésű szervezet munkatársa a beszélgetéseket lehallgató telefontársasághoz, és az ügyfelek leveleit olvasó postához hasonlította a Google-t. Aggodalmukat fejezték ki a magánszféra védelmezésére létrejött brit és holland szervezetek is.

A keresőprogram képviselője határozottan elutasította a Nagy Testvér típusú forgatókönyvek lehetőségét, s hangsúlyozta: a Gmailre már százezrek jelentkeztek, s a projekt még az idén beindul.

A Google változatlanul az első helyen áll a keresőprogramok között, de népszerűsége csökkent, amióta a Yahoo is bevezette keresőjét.