Ha holnap tartanák az EU-csatlakozásról szóló népszavazást, a felmérés szerint a gyakori internetezők 64%-a biztosan, egynegyede valószínűleg elmenne szavazni. Ez a megoszlás szinte teljesen azonos a tavaly mért értékekkel. Csupán minden tizedik válaszadó nyilatkozta azt, hogy valószínűleg vagy biztosan nem venne részt a szavazáson. Azok közül, akik részt vennének a voksoláson, a válaszadók 59%-a igennel, 23%-a nemmel voksolna, míg minden hatodik válaszadó bizonytalan ez ügyben. Az egy évvel ezelőtt készült kutatás eredményéhez képest ez a megoszlás elég nagy eltérést mutat, akkor ugyanis a válaszadók 80%-a nyilatkozta azt, hogy igennel voksolna a csatlakozásra, a nemmel szavazók aránya a mostanihoz képest kisebb, szám szerint 15%-os volt.

A gyakori internetezők összességében rosszabbnak ítélik az Európai Unióval kapcsolatos ismereteiket, mint egy évvel korábban: 55%-uk saját közepesre értékeli tájékozottságát, és csak 15%-uk véli úgy, hogy a témában való jártasságuk jónak mondható. Az átlagosnál jóval magasabbra becsülik az EU-val kapcsolatos ismereteiket a 45 év felettiek és a 24 év alattiak. Érdemes megemlíteni, hogy az igennel szavazók egyharmada, míg a nemmel szavazóknak csupán 3%-a mondta azt magáról a felmérés során, hogy jól tájékozott az Unióval kapcsolatos ügyekben.

A gyakori internetezők véleménye szerint a küszöbön álló csatlakozás leginkább a fiataloknak, a politikusoknak és a nagyvállalkozóknak kedvez majd, a mezőgazdaságból élők, az ipari munkások, a nyugdíjasok és a kis- és középvállalkozók számára inkább hátrányokkal bír. A válaszadók kiemelték, hogy a demokratikus fejlődés terén lenne igazán előnyös az integráció, a fogyasztói árak, a magyar nyelv és kultúra, valamint a mezőgazdaság esetében ezzel szemben hátrányokra lehet számítani - vélik.

Míg az előző évben a megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy a csatlakozás előnyös lesz Magyarország számára, az aktuális eredmények ennél pesszimistább képet festenek: a válaszadók alig több mint a fele véli úgy, hogy az integráció kedvező lesz hazánkra nézve. Az aktuális felmérés ugyanakkor rámutat arra is, hogy az internetezők szerint a csatlakozás összességében kedvezőbb az Európai Unió szemszögéből, mint hazánk számára.

Ami az EU-val kapcsolatos tájékozódást illeti, a gyakori internetezők jellemzően a televízióból, a világhálóról és napilapokból szerzik ismereteiket, hetilapokból és folyóiratokból, valamint a családtagokkal folytatott beszélgetésekből való tájékozódás kevésbé jellemző. A válaszok arra engednek következtetni, hogy a legtöbben az uniós állásajánlatokkal, munkavállalással, pályázati- és tanulási lehetőségekkel kapcsolatos információkra kíváncsiak, a kutatási célcsoportban viszonylag kevesen érdeklődnek a mezőgazdasággal kapcsolatos hírek iránt.