A felhasználó hitelesítése úgy történik, hogy a gazdának meg kell nyomnia egy gombot a kártya felületén és egy jelszót kell kimondania. Ha a kártya ezt elfogadja, akkor egy rikkantásfélét hallat, amit az elfogadó berendezése felismer és engedélyezi a használatot. A nem hamis, de lopott kártya megbukik a hangpróbán.

Az elem eltart 2 évig, mert csak a gombnyomás idejére aktivizálódik - ez a kisebb probléma. Kellemetlenebb kísérőjelenség, hogy a Beepcard mintegy háromszoros méretű a szokásos kártyákhoz képest, továbbá a kereskedő számítógépének rendelkeznie kell a hangfelismerés, ezen belül is a helyes hang, felismerésének képességével.

Bár a Visa már bizonyos esetekben használ telefonos hangazonosítást, szakértőjük óvatosan nyilatkozott a New Scientist számára, mondván a technológiának felhasználóbarátnak kell lennie és az azonosítás nem tarthat tovább, mint eddig. Bruce Schneider, elismert biztonsági szakértő viszont igen lelkes. Szerinte ez a fizikai technológia áttörést jelent, mert nem igényel speciális kártyaolvasó szoftvert, így bárhol, akár telefonon át is használható. Ha a kártya elég olcsó lesz, akkor Schneider úr nagy jövőt jósol neki. Majd meghalljuk…