A két nap során nyolc szekcióban összesen 30 előadás hangzik el. Az egyes szekciók címei: a nanotechnológia fizikai, kémiai alapjai; biológiai és orvosi alkalmazások; nanoszerkezetű ipari anyagok, nemzetközi együttműködés; hazai kutatások; műszaki és bioinformatikai alkalmazások; integrált irányzatok; nanotechnológiai trendek.

"Eredmények a nanotechnológia kutatásában" címmel tartott bevezető előadásában, Gyulai József (MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet) hangsúlyozta, miközben az emberiség alapkérdése jelenleg az energia, az interdiszciplináris nanotudomány az "új ipari forradalom" része, amely sok helyen szükséges, sok területen segíthet. Szerepet kap a katonai védelem terén, a biológiában, génmanipulációban, az információs forradalomban egyaránt. Az előadó szerint a biológiai nanotechnológia lehet az egyik leginkább fejlődő rész a jövőben, ám fontos tudni, hogy a méréstechnika paradigmavéltása jelentősen segíti ennek a tudományágnak a fejlődését. Megemlítette, hogy a civilizált országok között hazánk az egyetlen, amelynek nincs külön nanotechnológiai programja.

A hazai eredményekről és a műszaki, illetve bioinformatikai alkalmazásokról a következő előadásokban esett szó: nanoszerkezetű filmek előállítása; nanoszerkezetű alumínium-szilikát rendszerek; nanostrukturált szilicium: az alapkutatástól az alkalmazásig; nanorészecskék kölcsönhatása határfelületeken; kvantumalgoritmusok; kvantumkriptográfia; DNS-csip technológia a genomikai kutatásban; érzékelő, analogikai számítógépek a nanoelektronikában.