A júliusban elfogadott tervezet bevezetése ezzel már több mint hat hónapot késett az eredetileg kitűzött dátumhoz képest, ám ennek oka nem feltétlenül a nemtörődömség, inkább az előre látható kudarc, legalábbis az Institute of Information Law (IIL) szervezet szerint.

Lodewijk Asscher, az IIL vezető kutatója szerint a tavaly október 31-re elméletben bevezetésre kerülő direktíva határozottan jó lépés, és a megfelelő irányba, de várhatóan korántsem hozza meg a tőle elvárt eredményeket. Ennek oka, hogy egyrészt túl tágan fogalmaz, és ezzel igen nagy helyi különbségeket tesz lehetővé az egyes tagállamok gyakorlatában, másrészt egyes területeket, mint például a tengerentúlról származó spam, egyáltalán nem fed le. Éppen ezért Lodewijk szerint a direktíva szinte hatástalan lesz a mindennapi életben, hiszen bár megteremti a spam elleni fellépés első jogi alapkereteit, nem ad választ a legnagyobb spamküldők problémájára, márpedig ezek nem európai országok, hanem az USA, Kína és Dél-Korea.