Az álrendőr azonban nem végez különösebb vizsgálatokat, hanem erősen ráutaló magatartással "hagyja magát megvenni". A nevük elhallgatását kérő vállalkozók elmondták, 50 ezer forinttal vesztegették meg a bűnözőt.

A csalók ügyesen alapoznak a "magyar mentalitásra", amely szerint még akkor is érdemes inkább - akár korrupcióval - kibújni az ellenőrzés alól, ha amúgy vélhetőleg minden rendben van. A cégvezetők többsége ugyanis úgy véli, akár legális, akár illegális szoftverekkel dolgozik a vállalkozás, a telepített programok legalitásvizsgálatát mindenképpen érdemes elkerülni. Egy-egy ellenőrzés hosszú ideig elhúzódhat, és ez lényegesen nagyobb kiesést okoz a vállalkozásnak, mint a megvesztegetés összege.

A hibát ott követik el (azon kívül, hogy gyakran illegális szoftvereket használnak), hogy a felmutatott rendőrjelvényt nem ellenőrzik kellő alapossággal. Ugyanígy feltűnést kelthetne az is, hogy az álrendőr egyedül érkezik, holott a valódi rendőrök mindig legalább párban járnak. Szintén tájékozatlanságból fakad, vagy az ijedség teszi, hogy a vállalkozó tudhatná: házkutatási parancs nélkül a valódi rendőrök a világon semmihez sem nyúlhatnak.

A rendőrség túl sokat nem tehet, hiszen egy pórul járt vállalkozó természetesen nem tesz feljelentést arról, hogy "véletlenül álrendőrt korrumpált". Különösen, ha szoftverei háza táján tényleg van mit takargatnia, hiszen akinek vaj van a fején, az nem megy a napra. A megdöbbentő furfanggal kitalált csalás elkövetői tehát továbbra is biztonságban vannak.

A magyar rendőrségről a köztudatban élő képet azonban jól jellemzi, hogy a korrumpálhatóságra igen egyértelműen utaló magatartáson senki nem ütközik meg, azt mindenki egy természetes, és mindenki számára kedvezőbb alternatívaként kezeli. Ez azonban ugyanilyen szomorúan jellemzi a magyar vállalkozói mentalitást is.

Aki háztartásában illegális operációs rendszert vagy levelezőprogramot használ, bár megsérti a törvényt, a törvénysértés mértéke nem biztos, hogy eléri a bűncselekmény kategóriáját. Ennek társadalmi veszélyessége is kisebb a programok illegális másolásával, terjesztésével, vagy pénzszerző tevékenységhez történő illegális felhasználásával elkövetett törvénysértésekéhez képest - hangoztatja Margitay Lajos a KFKI Csoporthoz tartozó ICON Számítástechnikai Rt. szakértője. Azoknak tehát, akik pénzt keresnek ezeknek a programoknak a használatával, már komolyabban kellene gondolniuk a jogtisztaság rendezésére. A szoftverjogi helyzet egyébként messze nem olyan rossz, mint azt általában Magyarországról gondolnánk - állítja Margitay. Hazánkban például több OSL (Open Subscription License) licenc van forgalomban, mint Németországban.

Ezen a téren mindaddig nem lesz további változás, míg a kisvállalkozások nem kapnak hathatós anyagi támogatást szoftverlemaradásaik pótlására. Különösen az uniós csatlakozással válik majd igazán szembetűnővé, hogy a kisebb magyar cégek a jól bevált szoftverek használatában bár kénytelenek követni a világtrendet, képtelenek azt legálisan megtenni.