"A választási kampányra vonatkozó szabályrendszer megalkotása és annak érvényesítése az egyik leglátványosabb példa arra, hogy az online tartalomszolgáltatás képes az önszabályozásra az egyébként létező, még az internet tömeges használata előtt megalkotott jogszabályok egyszerű vagy bizonyos esetekben adaptív alkalmazásával " - fogalmazott vitaindítójában Weyer Balázs, az MTE elnökségének tagja. Szerinte a legkomolyabb nehézséget az okozta, hogy a kampánycsend intézményének kialakításánál a jogalkotók nem számoltak a speciális technológia környezettel.

A kampáncsend célja az, hogy a választópolgárok ne kapjanak új ingereket a választásokhoz kapcsolódó témákban a médián keresztül a választást megelőző napon és órákban, s különösen ne a választás alatt. Az MTE által kidolgozott rendszer ezt a szándékot próbálja a webes környezetre alkalmazni. Az MTE - a tagok számára kötelező, mások számára ajánlott - választási etikai kódexe értelmében a kampánycsend idején a választásokkal kapcsolatos új információk nem kerülhetnek ki a honlapokra, a régebbi anyagokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy azok legalább két kattintással legyenek elérhetőek a nyitólapról.

A beszélgetésen Barlai Réka, az MTE választási monitoring-csoportjának vezetője beszámolt arról, hogy az MTE által kidolgozott választási monitoring-rendszer eddig már három alkalommal vizsgázott sikeresen: a 2002-es országgyűlési, illetve önkormányzati választások idején, és legutóbb pedig 2003. márciusában, az ország EU-csatlakozásával kapcsolatos népszavazás idején. Az MTE szakértői a júniusi Európa parlamenti választások idején a tervek szerint közel 400 honlapot figyelnek majd, a legnagyobb tartalomszolgáltatók oldalaitól kezdve egészen a pártok, illetve képviselőjelöltek weblapjaiig.

A kerekasztal-beszélgetésen az MTE szakemberei mellett jelen volt több tartalomszolgáltató képviselője, továbbá az Országos Választási Iroda, illetve politikai pártok munkatársai is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MTE által kidolgozott önszabályozási rendszer sikeresen működik. Az eddigi három alkalommal esetenként 10-12 kisebb kampánycsendsértésre került sor a monitorozott weblapokon. A problémák döntő többségét gyorsan sikerült megoldani: az MTE jelzésére a honlap-üzemeltetők többnyire órákon belül módosították vagy eltávolították a kifogásolt tartalmat.

Abban is egyetértés mutatkozott, hogy az Európai parlamenti választást a korábbiaktól megkülönbözteti majd az, hogy több időzónában zajlik, ráadásul a különböző országokban eltérő időpontban történik az urnazárás is. Mindez azt eredményezi majd, hogy míg Magyarországon este 7 órakor zárul a szavazás, addig a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken csak magyar idő szerint este 10 órakor. Eddig az időpontig Magyarországon sem lehet majd az eredményeket közzétenni. Ez elsősorban az online médiumoknak okoz majd problémát, hiszen nem lesz könnyű megakadályozni, hogy az információt már birtoklók például internetes fórumokon elkezdjék megosztani információikat másokkal.

Ugyancsak felmerült, hogy mit lehet akkor, ha valaki a kampánycsend ideje alatt esetleg tömeges SMS-ek küldésével próbálja befolyásolni a választókat. A technológia ehhez rendelkezésre áll, s jelen szabályozások szerint az információk - pl. exit poll eredmények - ilyen csatornán való célbajuttatása, függetlenül az elért csoport nagyságától, nem számít "közzététel"-nek, így tiltani is nehéz.