Ezek végeredményben jobb minőségű egészségügyi ellátást, a költségek csökkentését, a munkafolyamatok hatékonyságának növelését, fejlettebb betegellátást, a pácienseknek kezelőorvosukkal való jobb együttműködését, valamint az egészségügyi szolgáltatások széleskörű elérhetőségét teszik lehetővé, összességében az életminőségen javítanak. Bevezetésüknek és elterjedésüknek jóval inkább szemléletbeli és ellátási rendszerekbeli struktúrális, mintsem technológiai akadályai vannak.

A Med-e-Tel-t első ízben 2002 tavaszán rendezték meg "Telemedicina és Távgondozás Nemzetközi Kereskedelmi Kiállítás " címmel. A telemedicina jelentését sokan túl szűknek tartották, ezért született helyette a három megcélzott iparágat magában foglaló mozaikszó: a Med az egészségügyi szolgáltatásokra és termékekre, készítményekre (műtétek, gyógyszerek, kezelések, digitális képalkotás, monitorozás, stb,), az e az elektronikus és IT iparágra és szolgáltatásaira (hardver, szoftver, internet, stb.), a Tel a technológiától független távközlésre utal.

Az idén második alkalommal megrendezett fórumot többek között az ITU, a WHO (Egészségügyi Világszervezet), a Nemzetközi Telemedicina Társaság (ISfT)és az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága támogatta. A kiállításon 15 országból 30 kiállító, szervezet illetve projekt kínálta telemedicina vagy eHealth megoldásait, köztük a Sony Anglia, az Izraeli Aerotel Medical Systems, a német Berchtold, az Egyesült Államokbeli TeleVital. Hazánkat a Homo Sanus Egészségfejlesztő Bt. és a TensioMed Kft. képviselte, ez utóbbi itt jelentette be szenzációs szabadalmát, a TensioClinic arteriográfot, mely tulajdonképpen egy érállapotmérő.

A bemutatott technológiák és alkalmazások között szerepeltek az életfunkciókat monitorozó bioszenzoros rendszerek és eszközök, elektronikus páciens rekordok (ERP), digitális képalkotó, archiváló és továbbító (PACS) rendszerek, videokonferencia-alkalmazások, a biztonságos információcsere, műtéti rendszerek és szoftverek, különböző mobil eszközök, beszédfelismerés és feldolgozás, a különböző telemedicinális alkalmazások a pathológiában, kardiológiában, a sérülések gondozásában, a radiológiában stb. Ma már nem a technológián múlik, hogy az internet, a mobiltelefónia vagy a kábeltévé-hálózaton működő automatikus rendszerhez kapcsolódva, mérésekkel az orvosok saját otthonában kísérjék figyelemmel a beteg állapotát, így lerövidítve a kórházi fekvés idejét.

A több mint 45 országból mintegy 400 regisztrált vendég, több szekcióban közel 100 előadást hallgathatott meg. A szekciók az alábbi fontosabb témák köré épültek:

- Az eHealth fejlődése Európában

- Telemedicina a magasvérnyomás monitorozásában és kezelésében

- Digitális képalkotás és elektronikus lelet

- eHealth: gazdasági előnyök

- e-Health: hatékonyság

- Telementális egészség: terápia és rehabilitáció

- Telemedicina a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében

- Elektronikus adatbázisok

- Telepatológia és képfelvételek továbbítása

- Internet, az eHealth értékes eszköze

Változatlanul az egyik legelterjedtebb alkalmazás a telemedicinális vérnyomás és/vagy szívfunkció monitorozás. A távolról programozható intelligens vérnyomásmérők gyártótól függően egyszerűbb analóg telefonhálózati vagy GSM-GPRS mobil modemen keresztül kommunikálnak a központi egységgel.

Az EU elektronikus egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szekciójában elhangzottak alapján a legfontosabb következtetések:

- a világ elmaradottabb területein, valamint a földrajzilag nagy távolságokkal (Ausztrália, Kanada, Ukrajna) vagy egyéb módon (Görögország, Indonézia, Norvégia) tagolt országokban az egészségügyi ellátás és távközlés jelentős integrálódása várható.

- Európa fejlettebb országait vizsgálva a különböző tanácsadók (pl. Deloitte) és szervezetek (pl. HINE-Európai Egészségügyi Információs Hálózat, vagy az ITU, WHO és ESA -Európai Űrkutatási Hivatal szövetségéből alakult Telemedicina Szövetség) megállapították, hogy az elmúlt 25 évben az egészégügy IT beruházásai jelentősen elmaradtak más szektorokéhoz képest és ma jellemzően a bevételek alig 1%-át teszik ki. Miközben néhány területen bámulatos csúcstechnológiákat dob be az orvosi gyakorlat, az alapvető szolgáltatásellátási koncepciók az elmúlt 1000 (!!!) évben gyakorlatilag változatlanok maradtak.

Az Európai Közösség országaiban a korszerű egészségmenedzsment teljesen új folyamatok kialakítását igényli, melyek tervezésénél döntően az infokommunikációs technológiák által kínált lehetőségeket kell alkotó módon kihasználni. A gyökeres változásokat olyan hajtóerők fogják kikényszeríteni, mint a lakosság elöregedése, az aktív dolgozók, ezen belül különösen az egészségügyben dolgozók számának drasztikus csökkenése (2010-re az EU lakosságának közel 40%-a lesz 65 éves vagy annál öregebb!!!, az aktív keresők száma 40 millióval csökken!!!), a minőségi egészségügyi szolgáltatások iránt növekvő igények, a nagyfokú mobilitás. Közben a napi gyakorlattá vált internethasználat fokozatosan átalakítja az egészségügy teljes struktúráját. A változások legjellemzőbb hatása, hogy az új, tudásalapú társadalomban, az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek következtében a tudással felvértezett beteg a gyógyítási folyamat aktív részesévé válik. Az előrejelzések szerint a reformok során az IT beruházások nem haladják meg a teljes átalakításhoz szükséges pénzek 25%-át.

"Mindig túlbecsüljük a következő 2 évben bekövetkező vátozások mértékét és alábecsüljük azokat, amik az előttünk álló 10 évben fognak bekövetkezni." (Bill Gates) Ennek fényében valószínűleg egyre többet fogunk hallani az infokommunikációs technológiák növekvő részvételéről az egészségügy átalakításában.