A régóta vitatott kérdés kompromisszumos megoldása az Európai Bizottság szerint biztosítja, hogy a cégek valódi újításait szabadalommal lehessen védeni, és kitalálói a használat jogos díját megkapják. Ugyanakkor azt is szavatolja, hogy ezek a szabadalmak a szabad fejlesztőket ne gátolják munkájukban.

A döntés uniós jogba történő átültetéséig azt még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, amely éppen a parlamenti választások előtt áll. A parlament korábban már 21 módosítást tett, például azt, hogy a programokat csak bizonyos berendezéseken való alkalmazásokra lehessen szabadalommal védeni: így egy mobiltelefon fogyasztásának csökkentésére megalkotott szoftvert csak a mobiltelefonoknál való felhasználásra lehet szabadalmaztatni.

A döntés szövegéből világosan kitűnik, hogy a tényleges műszaki újdonságot nem tartalmazó programok nem szabadalmaztathatók.

Frits Bolkenstein, az EU belső piaci ügyekért felelős biztosa nagy lépésnek minősítette a döntést, amely - mint mondta - fontos hozzájárulás az európai versenyképesség erősítéséhez.

Az európai szabadalmi jog - ellentétben az amerikaival - eddig kizárta a logikai termékek szabadalmát: ezek közé tartoztak az algoritmusok, matematikai megoldások, a zene és a számítógépprogramok is. Eddig Európában a számítógépprogramokat a szerzői jog védte, ez azonban csak a meghatározott programozási kódokra terjedt ki, magára az ötletre vagy az eljárásra nem.