"A sejtekben lezajló folyamatokért a fehérjék a felelősek. Amennyiben ezeknek a fehérjéknek a struktúrája megváltozik bármely környezeti, fizikai, vagy biológiai hatás következtében, akkor a változások betegségeket idézhetnek elő" - nyilatkozta az IBM számítógéppel támogatott biológiai kutatásokért felelős részlegének egyik menedzsere.

A megnövekedett számítási teljesítmény révén napok alatt megoldhatók lesznek olyan problémák, amelyekre eddig heteket kellett áldozni. Ez a kereskedelmi alkalmazások esetében kulcsfontosságú. Mesterségesen a DNA -hoz hasonló fehérjék létrehozásának legkritikusabb, és energiaigényesebb pontja a fehérjék "hajlítása, csavarása".

Ez a jövő - vagy már jelen? Még azoknak is hihetetlenül hangzik, akik fantasztikus regényeken nőttek fel. Egyben hihetetlenül hangzik olyannak is, aki a mesterséges intelligencia valamely részével foglalkozik. A nukleinsavak alkalmazása nem álom, valóság. Az is valóság, hogy a nukleinsavakból kialakított fehérjéket a DNS - hez hasonló fonatba, láncba hajlítsák, megteremtve ezzel azt a processzort, mely legalább petaflop sebességű, (15 nulla a az egyes után: egy másodper alatt ennyinél több műveletre képes az un. lebegő pontokkal).

E mellet „csak” a SMASH architektúra feltételeinek tesz eleget: (simply, many and self-healing), vagyis erőltetett magyarsággal - „egyszerű, sok, és megújulásra, regenerálódásra képes” Az elvárások kicsit jobban kibontva a SMASH betűszót: Self-configuring (önkonfiguráló tulajdonság); Self-healing (önjavító, önregeneráló tulajdonság); Self-optimizing (saját optimalizálásra képes); Self-protecting (önvédő rendszer, ami felismeri, identifikálja, és megelőzi az attakokat). Mindezeket olvasva, megnézve az előzményeket, a jelenlegi helyzetet, az IBM által kiadott cikkeket, közleményeket a Big Picture oldalain - be kell, hogy valljam kavargott előttem a sok információ, hír, fantasztikus regénybe illő megoldások tömege. A kivitelezés pontossága megdöbbentően hatott.

Geza Papp dr
Networksecurity and Virusanalyst