Amennyiben valóban pozitív döntés születik, úgy hivatalosan is megerősítést nyer a tény, miszerint a hagyományos DVD technológiát rövid időn belül valamelyik kéklézeres formátum fogja felváltani. A kéklézeres eljárás előnye, hogy rövidebb hullámhosszal rendelkezik a hagyományosan alkalmazott vörös lézernél, így jóval sűrűbb, nagyobb mennyiségű adat vihető fel általa a szabvány méretű, 4,7"-es DVD lemezre. Jelenleg egy kéklézeres DVD lemez 15-30 GB tartalom tárolására képes (attól függően, hogy egy-, vagy kétrétegű), ami a nagyfelbontású digitális tévékkel azonos képminőséget tesz lehetővé. A vörös lézeres lemezeken ennek csak kevesebb, mint harmada, 4,7-9,4 GB fér el.

A kéklézeres területen jelenleg kétféle technológia verseng egymással: az NEC és a Toshiba által támogatott, már említett HD-DVD, illetve a Sony, a Dell, a Matsushita, az LG, a Philips, valamint több más nagy elektronikai cég által favorizált Blu-ray formátum. A Blu-ray szövetség valamivel megelőzte a HD-DVD-t, mivel a Sony már tavaly piacra dobta, egyelőre meglehetősen drága, kéklézeres DVD felvevő/lejátszó készülékét. Ugyanakkor a HD-DVD technológia rendelkezik egy jelentős előnnyel, ugyanis itt a lemezek formátuma gyakorlatilag megegyezik a hagyományos DVD lemezekével, amennyiben az adattároló felület itt is két 0,6 mm vastag műanyag réteg között helyezkedik el. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a felhasználók ilyen fajta új, kéklézeres lejátszóikon régebbi, hagyományos DVD lemezeken tárolt filmjeiket is megnézhessék, másrészt pedig a gyártóknak is nagy könnyebbség, hogy csak kisebb mértékben kell módosítaniuk gyártási technológiájukat. Ezzel szemben a Blu-ray lemezek esetében a felvételt tároló réteg 0,1 mm mélységben, egy 1,1 mm vastag szubsztrátumba ágyazva helyezkedik el. A különbség különösen akkor válik jelentőssé, ha figyelembe vesszük, hogy a DVD iparág jövőjét elsősorban nem a fogyasztók, hanem a gyártók, illetve a költségekre nagymértékben érzékeny hollywoodi filmstúdiók fogják meghatározni.