Az információs társadalom kiteljesítése az egyetlen reális lehetőség arra, hogy Magyarország belátható időn belül elérje az Európai Unió jelenlegi tagjainak átlagos fejlettségi szintjét. A mai korban csak a tudás-alapú gazdaság versenyképes, melynek fejlesztésével a nemzeti össztermék kb. 12%-át előállító magyar ICT szektor jelenlegi 10%-os fejlődési üteme felgyorsítható, a szoftver-export fokozható. Így az ICT szektor nagymértékben, akár egész százalékos növekedéssel hozzájárulhat a hazai GDP növekedéséhez.

Ennek érdekében a kezdeményezés tagjai legfontosabb céljuknak tartják, hogy a tudásalapú gazdaság, illetve annak motorja: az infokommunikációs technológiai iparág fejlesztése, mint önálló operatív program jelenjen meg az NFT II-ben. A tagok aktívan részt kívánnak venni a 2007-2013 évekre vonatkozó Nemzeti Fejlesztési terv hatásmechanizmusainak kialakításában és megtervezésében, informatikai vonatkozású részének kimunkálásában.

Ezen kívül feladatuknak tekintik más erőforrások bevonását, további potenciálok kiaknázását az oktatás, a K+F tevékenységek, az adópolitika területén.

Az együttműködéssel a civil szervezetek azt kívánják elérni, hogy a magyar vállalatok és a közigazgatás számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű informatikai megoldások használatára, valamint a szektor termelését, a működés hatékonyságát javító, az információk elérését és feldolgozását támogató rendszerek alkalmazásának terjedése új lendületet kapjon.

“Az tudásintenzív gazdaság fejlesztése kulcsfontosságú cél, így fontosnak tartjuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv is kiemelt fejezetként kezelje. Tapasztalataim szerint a hazai vállalatok nyitottak a modern információs üzleti megoldások bevezetésére.” - tette hozzá Vahl Tamás, az IVSZ Multinacionális Osztályának frissen megválasztott vezetője.

A magyar vállalatok az alacsony költségű, elengedhetetlen alkalmazásokat már használják, komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tőkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak. Ennek következtében az állami és vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, amely nagyban hátráltatja az információs társadalom és a tudásintenzív gazdaság fejlődését.

“Központi forrásokkal kiegészített európai uniós támogatásokkal kell ösztönözni és segíteni a könnyen elérhető információs hálózatok kiépülését, a webes technológia alkalmazását, az e-government alkalmazások elterjedését és a naprakész, a gazdálkodás számára releváns információkat szolgáltató informatikai rendszerek tudatos használatát a gazdálkodási folyamatokban. “ - foglalta össze a célokat Vahl.