A rádiófrekvenciás azonosító adat tulajdonképpen a vonalkód alternatívájának fogható fel. Az RFID előnye az, hogy az azonosításhoz nem szükséges közvetlen kapcsolat vagy vizuális rálátás. Az RFID-rendszernek három összetevője van: egy antenna, egy adóvevő (e kettő gyakran egyetlen leolvasó formájában) és egy transzponder (a címke). A transzpondert az antenna rádiófrekvenciás jele aktiválja, majd az aktivált címke adatokat küld vissza az antennának. Az adatok műveletet váltanak ki egy programozható logikai vezérlőben. A művelet lehet egyszerű, például egy ajtó kinyitása, de lehet összetett is, például kapcsolódás egy adatbázishoz egy pénzügyi tranzakció végrehajtása céljából. A rendszer technikai újdonsága mellett egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy jelentősen képes csökkenteni a vállalatok üzemelési költségeit, különösen a raktárkészlet-nyilvántartás átláthatóbbá tételével.