Az első hír cseppet sem meglepő, hiszen az elmúlt években az ember hozzászokott ahhoz, hogy az Ericsson Magyarországon nemcsak szoftveriskolát teremtett, hanem egyike az olyan nagyvállalatoknak, amelyek fontosnak tartják a művészeti mecenatúrát is. Ha valaki már látta az Ericsson-galériát, azonnal igazat ad nekünk. A cég valószínűleg a jelszavához szeretne hű maradni: A lényeg az emberek közötti kommunikáció. A többi - technológia. A színház, ha nem is mondta ki, ezt a jelszót, csakis ezt a célt szolgálta, az emberek közötti kapcsolatot, aminek természetesen volt egy ősi technológiája, amit a törzsi táncosoktól kezdve a modern színházak bemutatóin keresztül a mai performance-ok, sőt az informatikával kombinált darabok is jellemeznek.
A színházavató sajtótájékoztatón Szűcs Miklós igazgató elmondta, hogy első lépésként az Ericsson támogatásából rendbe hozzák a színház előcsarnokát, amire már nagyon ráfér egy kis átépítés. Ennek "ellenértékeként" a színház felveszi az Ericsson Stúdió nevet, és mint szponzor rákerül valamennyi színházi dokumentumra, a színlapokra és a jegyekre. Így ez az együttműködés a két fél számára nem csak mecenatúra, hanem üzlet is. A színház támogatást kap a működéséhez, az Ericsson pedig - az előadások révén - a színháztól nagyon jó reklámlehetőséget.
Fodor István vezérigazgatótól megkérdeztük, mennyire fognak beleszólni a színház munkájába, a műsortervbe, sőt - a futballcsapatok támogatóihoz hasonlóan - esetleg még a szereposztásba is. Természetesen azt a választ kaptuk, amit vártunk: a színház az színház, amihez a színházi szakemberek értenek, a telefónia pedig telefónia, ahhoz meg a mérnökök. Szóba sem jött, hogy a színháziak beleszólnának a telefonosok dolgába vagy fordítva. A most aláírt szerződés a másik fél tudását és művészetét kölcsönösen elismerő, tiszteletben tartó együttműködést szentesít.
Az Ericsson természetesen maga is élvezni fogja az Ericsson Stúdió előadásait, egész előadásokat vásárol majd meg munkatársainak, partnereinek, de szeretné, ha a színház a munkatársainak is törzshelye lenne, amivel hozzájárul a jövendő produkciók sikeréhez.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kialakított együttműködéssel kapcsolatban Roska Tamás elmondta, hogy az Ericsson-támogatással - aminek nagyságrendjét nem tudtuk meg - egy egészen különleges, Magyarországon szinte egyedülálló kutatás indul meg Távjelenlét és Neuromorf Információs Technológia címmel. Roska Tamás professzor révén számos világhírű laboratóriummal és egyetemmel - Berkeley, Leuven, München, Stockholm, Notre-Dame -, valamint nagy multinacionális cégekkel és más magyar kutatási intézményekkel - mint például az MTA SZTAKI és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete - alakul ki nagyon szoros együttműködés, amivel egyrészt a magas kutatási színvonalat, másrészt a megfelelő eredményeket lehet biztosítani. A témák között, amikkel ez a kutatóközpont foglalkozni fog, jelen lesz a számítógépes beszéd- és képfeldolgozás, a mesterséges látás, a telematika és még sok minden más, amiről ma még talán nem is tudunk, mert a következő években az informatika szinte fénysebességgel fog fejlődni.
A kar 2001-ben veszi fel első hallgatóit, miután az építkezés Piliscsabán, közel a meglévő épületekhez, elkészül.
Az Ericsson már eddig is fontos szerepet vállalt az oktatás és a kutatás támogatásában, többéves együttműködést folytat a Budapesti Műszaki Egyetemmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával. A cég fő kezdeményezője volt az 1998-ban megalakult Egyetemközi Tudományos és Informatikai Központ megalapításának is.