A volt informatikai kormánybiztos rendőrségi ügye 2002-ben, az Orbán-kormány bukását követően nem sokkal kezdődött. Sík Zoltán felmentését követően több tonna papírt, mintegy hatvanezer pályázatot néztek át az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízottjai és vizsgáltak át törvényességi szempontból. Az Informatikai Kormánybiztosság papírjai között először csak két olyan ügyre derült fény, melyek miatt Kovács Kálmán informatikai miniszter vizsgálatot kért az előző vezetés idején aláírtak miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, de azt követően a sajtóban több más ügyről is hallani lehetett. Miután az egykori Informatikai Kormánybiztosság háza táján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lefolytatta az ellenőrzést, a KEHI a fokozott érdeklődésre való tekintettel nyilvánosságra hozott egy olyan jelentést a Miniszterelnöki Hivatal honlapján, mely súlyos megállapításokat tartalmazott az Orbán-kormány idején megalakított Informatikai Kormánybiztossággal kapcsolatban. (A volt kormánybiztos
2000-től 2002. május 31-ig vezette az Informatikai Kormánybiztosságot.)

Az Országos Rendőr-főkapitányság ezt követően 2002 novemberében már gyanúsítottként hallgatta ki az Orbán-kormány informatikai biztosát és tanúként Stumpf István volt kancelláriaminisztert (a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá tartozott az IKB) is kihallgatta, mivel állítólag több, vitatott iraton is az ő kézjegye állt aláíróként.

Az Országos Rendőr-főkapitányság akkori tájékoztatása szerint az IKB több százmilliós keretszerződéseket kötött ügyvédi irodákkal, melyek a rendőrség feltételezése szerint teljesítmény nélkül vettek fel nagy összegeket, a Magyar Hírlap akkoriban megjelent cikke szerint havonta átlagosan harminchétmillió forintot. Némelyik szerződés napi 18 óránál is több munkaóráról szólt, az órabér pedig nem egy esetben 55 ezer forint nagyságrendre rúgott.

Az IKB vezetése először csak kétszázmilliós keretszerződést kötött több ügyvédi irodával, majd annak mértékét később félmilliárd forintra emelték. Az elvégzett munkáról az ügyvédek vagy nem is adtak teljesítményigazolásokat, vagy ha igen, akkor azokon a 18 órát meghaladó munkavégzést igazoló számok szerepeltek.

"Kiderült az igazság, majdnem kétévi huzavona után, hogy végül is mindent jól csináltam" - tette közzé személyes honlapján a mostani iratismertetést megelőző éjszaka Sík Zoltán, mert a tv2 Tények című hírműsora már szerdán ismertette a pénteki iratismertetésen elhangzó információkat, amit Sík egyébként a Prim Online-nak adott nyilatkozatában meglehetősen szokatlannak nevezett, hiszen folyamatban lévő ügy fejleménye szivárgott ki a kereskedelmi tévéhez. (A rendőrségi szóvivő Sík ügyvédjének cáfolta, hogy ők adták a tv2-nek az információt több nappal a hivatalos iratismertetés előtt.)

Az egykori IKB vezetője egyébként már 2002. októberében is azt mondta a Prím Online-nak, hogy az ügy lényege, s hogy a vita arról folyik, hogy mennyi egy ügyvéd óradíja, és miért annyi. Mivel azonban bizonyíthatóan piaci árakról van szó, ezért nem érte kár a költségvetést, és így hűtlen kezelésről se lehet beszélni.

Ugyanakkor Sík ellen várhatóan magánokirat-hamisításra való felbujtás miatt vádemelési javaslatot tesz az ügyészség felé a rendőrség. "Az egyik ügyvéd, aki szerepel az ügyben (nevét nem említem, mert a tv2-vel szemben én tiszteletben tartom mások személyiségi jogait) saját tanúvallomása alapján került gyanúsítotti státuszba, ahol is meggyanúsították magánokirat-hamisítás vétségével" - mondja a volt kormánybiztos. "Az illető ügyvéd azt vallotta, hogy én utasítottam ilyesmire, de ezt természetesen nem tettem. Nem is lett volna életszerű, önálló ügyvéd, nem is a beosztottam, jogi végzettséggel, tudnia kellett volna, hogy a magánokirat-hamisítás bűncselekmény. Miért nem tagadta meg a "parancsot"? A rendőrség mindenesetre vádemelési javaslatot tesz az ügyészség felé, ez igaz. Az viszont nem igaz, hogy ez a vád meg is fog állni, tényként tehát nem kezelhető" - tette hozzá.