A közös adókedvezményről Csepeli György, az IHM politikai államtitkára és Kóka János, az IVSZ elnöke pénteken Veres Jánossal, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkárával tárgyalt.

Kovács Kálmán elmondta: az adócsökkentési javaslat kapcsán egy szakértői munkacsoport augusztus 20-ig becslést készít a PM számára arról, hogy a kezdeményezés mekkora bevételkiesést jelentene a költségvetésnek az elkövetkező években.

A miniszter kifejtette, hogy ez a javaslat a második üteme annak az adókedvezmény-politikának, amely két évvel korábban a Sulinet-expressz program keretében bevezetett adókedvezményekkel kezdődött meg a szélessávú internetezés elterjesztésére.

"A most javasolt adókedvezmény elsősorban az informatikai iparágnak jelent kitörési lehetőséget, részben pedig a felhasználóknak nyújt újabb adókedvezményeket" - mutatott rá Kovács Kálmán.

A miniszter a komplex javaslatcsomag legjelentősebb elemeként említette az elektronikus kereskedelem pozitív diszkriminációját, amelyet az IHM és az IVSZ az interneten vásárolt termékek 50 százalékos áfa-kedvezményével biztosítana.

Hozzátette, hogy ez a kedvezmény a javaslat szerint kis tételek vásárlására vonatkozna legfeljebb 10 ezer forintig, ezért egyáltalán nem járna jelentős adóbevétel-kieséssel.

"Ez egy olyan áttörő javaslat, amely az Amerikai Egyesült Államokban korábban az egész e-kereskedelmet beindította" - jelezte Kovács Kálmán.

Az IHM-IVSZ közös javaslatának másik pontja a negatív társaságiadó-leírás bevezetése.

Az elképzelés lényege, hogy a cégek ne csak a nyereségüket tudják leírni adóalapjukból, hanem annál akár nagyobb összeget is.

"További eleme a javaslatnak a jelentős informatikai hozzáadott érték előállításával foglalkozó cégek egyszerűsített vállalkozási adójára (eva) vonatkozik" - közölte Kovács Kálmán. Az IHM és az IVSZ szerint 25 millió forintról 75 millió forintra kellene emelni az eva választásának felső árbevétel-határát.

A miniszter az adócsökkentés fontos pontjaként említette, hogy a könnyítés nyomán a széles sávú internetezés a jelenlegivel ellentétben nem beruházásnak, hanem közvetlen termelőeszköznek minősülne.

"Ezzel a lépéssel a kis- és középvállalkozások számára 30 millió forintról 100 millió forintra nőne a felső határa annak a tételnek, amellyel a társasági adót csökkenteni lehet" - mondta a miniszter.

Kovács Kálmán az adókedvezmények költségvetésre gyakorolt várható hatásáról számokat nem közölt, ám annyit elárult, hogy a várható adókiesést az IHM "nem túl jelentősnek", a PM viszont az elfogadhatónál "jelentősen magasabbnak" értékelte.