• Kezdjük az elején, mi az a szoftverszabadalom?

- Így önmagában a szoftverszabadalom nem sokat jelent. Ez inkább egy gyűjtőszó, a szoftvereket érintő szabadalmak hivatalos neve pontosabban: számítógéppel alkalmazott találmányok. Ez lehet egy-egy algoritmus, egy program-ötlet.

• Mondjunk akkor erre egy példát! Miről is van szó?

- A szoftverszabadalomra egy közismert példa a dupla kattintás vagy az ajándék megrendelése interneten keresztül. Mindkét esetben egyszerű, bárki által könnyen kidolgozható és elérhető ötleteket szabadalmaztattak.

• Nézzük akkor a másodikat, az ajándék rendelését. Mit takar ez a szabadalom? Van-e negatív hatása a fejlesztőkre nézve?

- Az ajándék rendelésének szabadalma a rendelés elektronikus lebonyolításának a lépéseit tartalmazza, egy olyan lépéssorozatot, amelyre a legtöbb webáruház készítője magától is rájön. De az ajándék rendelése csak egy a sok olyan szabadalomból, amely a legtöbb mai webáruház nagy részét lefedi. Az ilyen szabadalmak nem csak az elektronikus kereskedelmi rendszerek fejlesztőinek jelentenek terhet, hanem a vásárlóknak is, hiszen a találmány licencdíját végső soron a vásárlóknak kell megfizetniük. Ez magasabb szoftver- és termékárakhoz vezethet. De ami a licencdíjaknál is rosszabb: a fejlesztők nem vághatnak bele egy termék fejlesztésébe anélkül, hogy mind a 30 000 (európai) szabadalmat átnéznék. Ez rettentő sok munkával jár, arról nem is beszélve, hogy ez sokszor lehetetlen feladat egy kis- vagy középvállalkozás számára.

• Ez a probléma csak a szabad szoftvert érinti, vagy a kereskedelmi szoftvereket is?

- A szabad szoftverek licencfeltételei olyanok, hogy megengednek olyan terjesztést is, amelyhez nem köthető pénzforgalom (ingyenes letöltés, másolás). Ennek következtében lehetetlen beépíteni a nem létező termékdíjba a szabadalmi díjakat, így gyakorlatilag megszűnik a szabad szoftver. Már ez egy jelentős szektor, hiszen például a webes kiszolgálók 70%-a szabad szoftvert használ. De a probléma valójában nem csak ezeket a termékeket érinti, hanem gyakorlatilag minden olyan fejlesztőt, kis- és középvállalkozást, amelyik nem tud fenntartani egy jogi osztályt vagy nem engedheti meg magának a világszabadalom bejegyzését. Érdemes megnézni az árakat a www.mszh.hu címen, nem kis összegekről van szó! A multinacionális cégek megengedhetik maguknak, hogy dollármilliós keretből költsenek, sokszor kézenfekvő dolgok szabadalmaztatására, nekik ez nem tétel.

• Azért csak felmerül a kérdés, hogy ha nincs szoftverszabadalom, akkor mivel védheti meg a feltaláló az ötleteit?

- Amennyiben az ötlet kielégíti a szabadalmaztathatóság feltételeit, akkor az ötleteit valóban csak így tudja megvédeni. Ha azonban olyan eljárásokról van szó, mint amelyek például az algoritmusok, akkor munkáját továbbra is meg tudja védeni, mégpedig a szerzői jogvédelem eszközeivel. Mire versenytársai kifejlesztenének egy terméket ugyanarra az algoritmusra alapozva, addigra az már valószínűleg rég túlhaladott lesz. A szoftveripar fejlődése mellbevágóan gyors, és a 20 éves monopóliumok (jelenleg ennyi ideig tarthat az oltalom) csak fékezhetnek a jelenlegi 18 hónapos átlagos fejlesztési ciklusokon.

• Korlátozhatja-e a szabadalom birtokosa a szabadalom felhasználását? Tehát mondhatta volna-e azt a Xerox a Apple-nek, hogy az ablakkezelő rendszer a mi szabadalmunk, és semmi pénzért nem adjuk neked?

- A szabadalom tulajdonosa szabad kezet kap azzal kapcsolatban, hogy kinek és mennyiért licenceli a szabadalmat, így megteheti, hogy bizonyos köröket kedvezményez vagy kizár a szabadalmat használók közül. Ha a Xeroxnak szabadalma lett volna az ablakkezelő eljárásokra, akkor valóban megtehette volna, hogy csak a Microsoftnak ad licencet, az Apple-nek pedig nem. Ha megnézzük a történelmet, akkor egyértelmű, hogy egy ilyen eset évtizedekkel visszavetette volna a személyi számítógépek és szoftverek fejlődését.

• Mi a helyzet az EU-ban a szoftverszabadalmakkal? Tudtommal jelenleg nem engedi meg a törvény a szoftverszabadalmakat!

- Valóban, jelenleg a törvény betűje és szelleme nem engedi meg a programok szabadalmaztathatóságát, sem a matematikai algoritmusok, eljárásokét sem. Azonban mára a gyakorlat jelentősen eltér a törvénytől, az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) utóbbi években kifejtett tevékenysége okán. Ezért nagy a nyomás a törvényhozásra, hogy a már "de facto" létező bejegyzések "de jure" is legitimmé váljanak. Ezért, és a szabadkereskedelem miatt merült fel az igény a USPTO-hoz és az amerikai szabadalmi törvényekhez való igazodásra. Azonban ez utóbbinak ismert hibáira az EU jelenlegi direktívája nem kínál megoldást.

• Az általatok augusztus 24-ére tervezett tüntetés tehát a tervezett törvénymódosítás ellen szól? Mivel lennétek elégedettek?

- A jelenlegi tüntetés célja, hogy az irányelvjavaslatba kerüljenek vissza azok a fékek és biztosítékok, melyeket az egyszer már tartalmazott, és amelyeket az EU parlamentje már egyszer megszavazott. Sajnálatos módon idén tavasszal a direktívából kikerültek a fékek, ezért azt kérjük, hogy Magyarország vonja vissza a jelenlegi, módosított direktívát támogató voksát. Ezzel a direktíva ismét átdolgozásra kerülne, és visszakerülhetnének a biztosítékok. Számunkra megfelelő lenne, ha a németek által javasolt és a törvényjavaslatban egyszer már szereplő pontosítások visszakerülnének, melyek egyértelműen meghatároznák a szabadalmaztathatóság feltételeit.

• Kik szervezik a tüntetést? Kinek az érdekében tüntettek? Kire számítotok?

- Számítunk minden szabadszoftver-fejlesztőre, felhasználóra és természetesen az érintett kis- és középvállalkozásokra is! A szervezést több civil szervezet vállalta fel: FSF.hu Alapítvány, FSN.hu Alapítvány, Magyar BSD Egyesület, a szervezésben továbbá segített nekünk a Zöld Pók Alapítvány és a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete is, és további szervezetek támogatása is kilátásban van. Kinek az érdekében tüntetünk? Talán a válasz túl fellengzős, de azt hiszem, végső soron minden számítógépet használó ember jól fog járni, ha mi most sikerrel járunk.

• Sok sikert a tüntetéshez!

- Köszönöm, és még egyszer: várunk mindenkit, aki magáénak érzi az ügyet!