A méret a lényeg
Idén is nagyobb volt a kiállítás a tavalyinál, miközben a különböző IT-eszközök alapos fogyókúrára kényszerültek. Egyre több a lapos monitor, s nem csak a gyártók standjain, hanem általában véve a CeBIT minden szegletében. Ennél is szembetűnőbb volt azonban a kézi számítógépek terén megmutatkozó óriási kínálat. A Microsoft például kiemelt helyen - a magyar pavilonméretekhez szokott szem számára óriási területen - népszerűsítette Windows CE nevű rendszerét (mással jelen pillanatban nem is nagyon tud domborítani).
A Windows karcsúsított verziója, ha nem is egyeduralkodó, de mindenképpen komoly befolyással rendelkezik a marokgépeken futtatott operációs rendszerek piacán, hiszen e téren gyakorlatilag csak két vetélytárssal kell számolnia. Az egyik a 3Com által kibocsátott Palm termékcsalád, amelynek legújabb tagjai - a számos új megoldást tartalmazó Palm IIIx, illetve Palm V - nem sokkal a CeBIT előtt jelentek meg. A másik a Psion, amelynek 5-ös verziója frissnek éppen már nem nevezhető, de elterjedtnek annál inkább (egyébként ez utóbbi az CeBIT-en elnyerte a tekintélyes iF díjat, amelyet az ipari formatervezés csúcsmodelljeinek ítélnek oda).
Le az asztalról
Mivel a marokgépek - csakúgy, mint a mobiltelefonok - zsebben is hordhatók, és gyakorlatilag bárhol használhatók, kézenfekvő az ötlet, hogy a két eszközt összekapcsolva és megfelelő alkalmazással felvértezve létrehozzuk a mobil irodát (ennek kitűnő példája a Nokia 8810-es és a Psion Series 5-ös "nem egészen félkilós" házassága). E trend jegyében egyre több gyártó - legyen szó akár szoftveres, akár hardveres cégről - jelentkezett kifejezetten a mobilkommunikáció terén alkalmazható megoldással. Eric Benhamou, a 3Com elnök-vezérigazgatója, akit - ha mobilkommunikációról van szó - nyilvánvalóan üzleti érdekek is vezérelnek, a következőket nyilatkozta: "Az első 200 millió számítógép-felhasználó még Wintel-gépeket vásárolt, a következő 800 millió viszont már nem ezekek fogja használni."
Hasonlóan vélekedik erről a Cyrix is, amely a CeBIT idején jelentette be a WebPAD-et. A kisméretű, hordozható eszköz drót nélküli hozzáférést biztosít az Internethez. Működési elve hasonló a mobiltelefon-rendszerekéhez. A WebPAD ugyanis rádiófrekvenciás jelek segítségével kommunikál a hozzá legközelebb eső bázisállomással (ami akár egy megfelelő kiegészítővel ellátott PC is lehet), így a felhasználó megfelelő lefedettség mellett gyakorlatilag bárhol használhatja az Internetet.
Az egyszerű a nagyszerű
A Cyrix példája jól mutatja, hogy az IT-eszközök egyre inkább leegyszerűsödnek. A jó értelemben vett átlagember kezébe ugyanis csak olyan eszközt érdemes adni, amelynek kezelése nem okoz semmilyen problémát. Ezt felismerve a cégek elsősorban már nem az informatikusoknak, hanem az átlagembernek dolgoznak (a felhasználói igényekhez történő szokatlan mértékű idomulás feltehetően abból a kézenfekvő tényből fakad, hogy az informatikusoknál az "átlagember" jóval nagyobb piacot jelent). Scott McNeally, a Sun elnök-vezérigazgatója szintén ezt hangsúlyozta előadásában, amikor a Jiniről, illetve a Symbian nevű csoportosuláshoz fűződő viszonyáról beszélt. A Sun első embere szokásához híven ismét elsütött egy-két poént a Microsoft rovására, majd kifejtette abbéli szándékát, hogy eztán a Javának sokkal nagyobb publicitást biztosítanak. Ezt elsősorban a Symbiannal kötött együttműködéstől várja, segítségével ugyanis a Sun könnyedén betörhet a rádiótelefon-piacra. "Ez azonban korántsem elkötelezettség" - folytatja McNeally, - "hasznosítani szeretnék még a WAP-ot (Drótnélküli Alkalmazások Protokollja), illetve a Bluetootht, amelyek a jövőben szintén fontos hálózati szabványokká válhatnak.
E-business: erőltetett nyomulás?
Ha már a nagy neveknél járunk, megtisztelte jelenlétével a CeBIT-et John T. Chambers, a Cisco elnök-vezérigazgatója is, aki közel egyórás előadásában felvázolta vízióit a jövőről. Virtuális vállalatok, mindent átszövő hálózat, no és persze elektronikus kereskedelem. Elképzeléseit Chambers vonzó számadatokkal is alátámasztotta. Nem tett másképp Andreas Schmidt, az AOL Europe elnök-vezérigazgatója sem, aki szintén egzakt adatokkal próbálta meghatározni a jövőt. Szerinte 2002-re az online hirdetési piac Európában túllépi a 100 millió dollárt, míg az USA-ban már az 1 milliárdos értéket ostromolja. Schmidt hasonlóan derűlátó, ha az elektronikus kereskedelemről van szó. Természetesen az iménti számok csak becsült értékeket takarnak, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az IT-ipar kulcsfigurái által tett bejelentések milyen mértékben tudják előmozdítani egy-egy szegmens fejlődését (megint másokat pedig visszaszorítani).
Az AOL egyébként - ahogy az várható is volt - erőteljesen fog terjeszkedni Európában. Az AOL Europe elektronikus médiát jól ismerő vezére felvázolta azt a stratégiát, amelynek eredményeképp a cég néhány éven belül elárasztja egész Európát. A piaci terjeszkedés során vélhetően mi, közép-kelet-európaiak kerülünk majd utoljára sorra. Addig sem kell azonban aggódniuk azoknak, akik megszokták a CompuServe-öt. Az AOL ugyanis stratégiai vonalat húzott meg az általános célú és az üzleti felhasználók között. Ennek következtében két portál-site épül - az egyik a minél szélesebb igényeket kielégítő AOL Center, míg a másik a professzionális felhasználóknak szánt CS Center -, illetve ezt egészítik ki egyéb szolgáltatások, amelyekhez részben a Netscape tudása is hozzájárul.