Csökkent az internet-előfizetések száma - Axelero, IHM

MTI Sajtóadatbank, 2004. szeptember 3. 11:13
A magyar internetpiacon vezető Axelero, illetve a GTS-Datanet nem érzékelte a második negyedévben sem az előfizetők számának csökkenését, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pedig részben azzal magyarázza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtökön közzétett második negyedévi 2,4 százalékos előfizetőiszám-mérséklődést, hogy sok vállalat a több kapcsolt vonali (dial up) előfizetését átváltotta egy-egy szélessávú elérésre.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az internet-előfizetések száma 2,4 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző negyedévhez képest. A hivatal adatai alapján az előfizetők száma július végén meghaladta a 692 ezret, ami 27 százalékkal több a 2003. második negyedév végi értéknél. Az előző év azonos időszakában 8 százalékos növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest.

Megyeri Tibor, az Axelero marketingosztály-vezetője elmondta: a társaság ügyfeleinek száma a második negyedévben 4 százalékkal nőtt, s július végére elérte a 238 ezret.

A marketingvezető kifejtette: a kapcsolt vonali előfizetők száma már egy-két éve folyamatosan csökken, miközben egyre többen érik el a világhálót szélessávon. Hozzátette: míg a KSH adatai
szerint a teljes piacon a második negyedévben a dial up-os előfizetők száma 15 százalékkal mérséklődött, addig az Axelero esetében csak 6 százalékkal. A társaság esetében a széles sávú
előfizetők aránya ugyanúgy 16 százalékkal nőtt, mint a KSH teljes piacra vonatkozó adatai szerint.

Az osztályvezető az adatszolgáltatással kapcsolatban elmondta: a számokat a szolgáltatóktól önbevallás alapján gyűjti össze a hivatal, s ezért nem tudja pontosan megmondani, hogy miért csökkent az előfizetők száma. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a második negyedévben több előre fizetett internetelérés is lejárt, s ezeket nem újították meg az ügyfelek.

Szathmári Géza, a mintegy 50 ezer ügyféllel rendelkező GTS-Datanet Távközlési Rt. vezérigazgatója szerint szintén nem csökkent az ügyfelek száma. Hozzátette: az valóban igaz, hogy a dial up-os ügyfelek nagy számban váltanak át széles sávra. Példaként megemlítette, hogy míg az elmúlt időszakban a dail up-os ügyfelek száma 0,7 százalékkal csökkent, addig a széles sávúaké 5 százalékkal nőtt.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) álláspontja szerint 2004. első és második negyedéve között a kismértékű előfizetésszám-csökkenés ellenére a piac összességében nőtt, amit bizonyít az is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatók nettó árbevétele 10 százalékot meghaladó mértékben 10 milliárd forintról 11 milliárd forint fölé emelkedett.

A tárca szerint az előfizetésszám-csökkenés túlnyomó része a korszerűtlen kapcsolt vonali előfizetések számának jelentős mértékű mérséklődéséből származott, mintegy 48 ezerrel kevesebb ilyen előfizetést regisztráltak a második negyedévben, mint az első negyedévben. Összességében azonban az előfizetések száma ennél jóval kisebb mértékben, mindössze 17 ezerrel csökkent, mivel a zsugorodást jórészt ellensúlyozta a korszerű szélessávú technológiák előfizetői
számának mintegy 35 ezres bővülése. A két szám közötti különbséget az IHM szerint vélhetően az magyarázza, hogy számos kis- és középvállalat, amely eddigi több kapcsolt vonali előfizetést is fenntartott, átállt egy-egy lényegesen több lehetőséget kínáló szélessávú szolgáltatásra.

A minisztérium szerint ugyancsak kedvező tendenciát mutat az internethasználat alakulása is. Az IHM által megrendelt kutatások szerint míg 2002 augusztusában a lakosság 14,8 százaléka használta az internetet, addig 2004 második negyedévben már 23,3 százaléka. Ezzel párhuzamosan csökkentek a használatban megmutatkozó területi különbségek is: míg 2002 augusztusában a fővárosiak 31 százaléka, a városokban lakók 14 százaléka és a falvakban lakók mindössze 8 százaléka internetezett, addig 2004 első félévére a falvakban megduplázódott a világhálót használók aránya és 16 százalékra emelkedett. Ugyancsak a fővárosit meghaladó mértékben, 8 százalékponttal nőtt a városokban is az internethasználat, s elérte a 22 százalékot. A fővárosban az arány 38 százalékra változott.