Informatikai kar alakult a Debreceni Egyetemen
MTI Sajtóadatbank, 2004. szeptember 6. 11:00
A Debreceni Egyetem (DE) egyike azon kevés felsőoktatási intézménynek,
amelyik az integráció során élen járva használta ki az abból adódó
lehetőségeket - jelentette ki az oktatási miniszter vasárnap
Debrecenben, az egyetem informatikai karának avató és tanévnyitó
ünnepségén.
"A Debreceni Egyetem a formai mellett a tartalmi integrációt is megvalósította; közép- és hosszú távú perspektívával rendelkezik az egyetem" - mondta Magyar Bálint.
Nagy János, a DE rektora hangsúlyozta: az új informatikai karral immár összesen 13 - tíz egyetemi és három főiskolai - kar működik az intézményben.
A DE rendkívül népszerű a hallgatók körében: a meghirdetett 7000 új hallgatói helyre összesen 27 000 felvételi igény érkezett, s az állami finanszírozású képzésben 4500, a költségtérítéses
képzésben 3800 hallgató kezdheti meg tanulmányait az idei tanévtől - közölte.
A hallgatói eskütételt követően a rektor beiktatta a DE hallgatói sorába az új informatikai kar elsőéveseit.
Pethő Attila egyetemi tanár, az informatikai kar megbízott dékánja bejelentette: az új karon 99 elsőéves kezdi meg tanulmányait, s az országban elsőként itt hirdették meg a programtervező informatikus szakot.
Magyar Bálint a felsőoktatás reformjáról szólva elsőként a képzés struktúrájának megváltozását említette: a bolognai folyamatnak megfelelően 2006 szeptemberétől egyetlen rendszeren belül valósulhat meg a tömeg- és az elitképzés.
Hangsúlyozta, hogy a rugalmas struktúrához új irányítási rendszer is kapcsolódik, amely várhatóan jövő januártól valósulhat meg, amennyiben az Országgyűlés ez év őszén elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést.
A felsőoktatási reform hallgatókat érintő változásai közül Magyar Bálint azt emelte ki, hogy a jövőben szeretnék elérni: ne csak az első diploma, hanem egy diploma legyen mindenki számára
állami finanszírozásban elérhető.
"Ez azt jelentené, hogy a költségtérítéses képzésben diplomát szerzett fiatalokat sem zárnák ki a jövőben abból, hogy részt vehessenek az államilag finanszírozott képzésben" - tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy 2005 szeptemberétől a hallgatók részképzésre elmehetnek más európai uniós országok egyetemeire is, s az ott szerzett kreditpontokat a hazai képzésben beszámítják.
Magyar Bálint a felsőoktatási reform fontos elemének nevezte az infrastrukturális fejlesztést.